Arató: Pazarlás fenntartani a kistelepülési iskolákat

A kistelepülési iskolák bezárásáról, az egészségügyről és a mezőgazdasági támogatásokról beszéltek a képviselők kedden napirend előtt a parlamentben. Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára szerint pazarlás fenntartani a kistelepülések iskoláit.

Lezsák Sándor (Fidesz) a falusi és kistelepülési iskolák bezárása ellen emelt szót, mint mondta, ebben az ügyben a Magyar Tudományos Akadémia véleményét is kikérik. Hozzátette: az MTA-tól azt kérik, hogy álljon ki a vidéki, falusi közoktatás megtartása mellett, mert jelenleg közel kétezer óvodát és kisiskolát fenyeget bezárás.

Arató Gergely, az oktatási minisztérium államtitkára válaszában azt mondta: a kistelepülési iskoláknak valóban van előnyük a személyes kapcsolattartás és a kis közösségek szempontjából, azonban az elmúlt évek kompetenciavizsgálatai azt mutatták, hogy a kistelepülési iskolákban tanuló gyerekek rosszabban teljesítenek írásban, olvasásban és számolásban is. Az államtitkár hangsúlyozta: félig üres intézményeket pazarlás fenntartani, ezért a kistérségi társulásokban látják a megoldást.

Soltész Miklós (KDNP) azért bírálta a kormányt, mert szerinte az egészségügyben káoszt és zavart teremtettek. Véleménye szerint bizonytalanság van a vizitdíj és a kórházi napidíj fizetése, valamint a betegutak kapcsán is. Ez utóbbira példaként azt említette, hogy Celldömölkről Budapestre kell utazni gyermekszemészeti ellátásra, ami 6-8 órás utazást jelent.

Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára válaszában azt mondta: a vizitdíjat és a kórházi napidíjat zökkenőmentesen vezették be, ez a háziorvosoknak átlagosan havi 150 ezer, a kórházaknak 10 millió forintos többletbevételt jelent. Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy Celldömölkről csak akkor kell Budapestre utazni, ha műtétről, vagyis fekvőbeteg-ellátásról van szó, hiszen szemészeti szakrendelés közelebbi településen is van.

Gusztos Péter (SZDSZ) a több-biztosítós modell mellett érvelve azt mondta: a liberálisok javaslata szerint meg kell tartani az állami biztosítót, amivel megőrizhető a közös társadalmi felelősségvállalás, de be kell engedni más biztosítókat is, hogy ezek a verseny által kikényszeríthessék a pozitív változásokat.

Hozzátette: annak idején a magánnyugdíj-pénztárak elindulásakor is ugyanezek a félelmek voltak, mint most a több-biztosítós modell kapcsán, sokan azt mondták, hogy nem szabad beengedni a magántőkét a nyugdíjbiztosításba, azonban az idő a liberálisok igazát bizonyította.

Horváth Ágnes egészségügyi államtitkár azt mondta: az új modellben meg kell őrizni a szolidaritást, és be kell vezetni a versenyt. Hozzátette: az egészség valóban nem üzlet, de az egészségügy, az egészségpiac igenis üzlet.

Magda Sándor (MSZP) arról beszélt, hogy az Európai Bizottság nemrégiben készített felmérése szerint Magyarország volt az egyetlen az új uniós tagállamok közül, amely határidőig az összes területalapú mezőgazdasági támogatást kifizette a gazdáknak.

Gőgös Zoltán, a földművelésügyi minisztérium államtitkára hangsúlyozta: tavaly több mint 500 milliárd forintot mozgatott meg a kifizetéseket és a pályázatokat intéző, alig ezerfős apparátus.

Hock Zoltán (MDF) a fogyasztóvédelem és az élelmiszerbiztonság fontosságát hangsúlyozta. Gőgös Zoltán válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi időszak nagy élelmiszerbotrányai után most húsvétkor már sokkal kevesebb romlott árut találtak, holott tízszer annyi vizsgálatot folytattak le.

(MTI)