Belgrádi német követ: visszakérhetjük a Vajdaságot

„Ha Szerbia a továbbiakban is ragaszkodik ahhoz, hogy Koszovó a része maradjon, akkor az felvetheti a Vajdaság jövőjének kérdését. Belgrád makacskodása destabilizálhatja Szerbiát, és akkor Magyarország esetleg igényelheti, hogy kapja vissza a Vajdaságot” – mondta a belgrádi német nagykövet egy tanácskozáson, aki kijelentésével diplomáciai vihart kavart.

A szerb kormány mai ülésén úgy döntött, hogy magyarázatot kér Berlinről a kijelentésre, amely „a legdurvább beavatkozás Szerbia belügyeibe„.

A német nagykövetség ugyan közleményben tagadta, hogy a misszióvezető a neki felrótt kijelentéseket tette volna, s arra hivatkozott, hogy szavait kiragadták szövegkörnyezetükből, ám ennek ellenére a szerbiai politikai élet összes kicsit is jelentős szereplője megszólalt az ügyben, és hevesen kikelt Andreas Zobel ellen. Ugyanezt tette a szerb ortodox egyház és a koszovói szerbek képviselői.

Andreas Zobel nagykövet sajtóbeszámolók szerint egy belgrádi tanácskozáson azt mondta, ha Szerbia a továbbiakban is ragaszkodik ahhoz, hogy Koszovó a része maradjon, akkor az felvetheti a Vajdaság jövőjének kérdését. Belgrád makacskodása destabilizálhatja Szerbiát, és akkor Magyarország esetleg igényelheti, hogy kapja vissza a Vajdaságot – közölte a diplomata.

A német nagykövet azzal enyhített belgrádi hivatalos körökben megütközést keltő kijelentésén, hogy amit mondott, az nem fenyegetés, csupán helyzetelemzés. Figyelmeztette a szerb Európai Mozgalom által szervezett, nemzetközi kérdésekről szóló fórum résztvevőit, hogy nem igaz az a szerb állítás, amely szerint Koszovó ősidők óta az ország része, mivel a tartomány hosszú szünet után csak 1912-ben lett újból része Szerbiának.

Andreas Zobel szerint a szerbek és az albánok között sosem jön létre megegyezés, ezért Belgrád ragaszkodása ahhoz, hogy folytassák korábbi, Martti Ahtisaari felügyelete mellett megtartott tárgyalásaikat, csupán a döntés elodázása. Az ENSZ-főmegbízott által Koszovónak javasolt felügyelt függetlenség „nem jó, de az összes rossz közül a legjobb megoldás” – mondta Németország képviselője.

A német nagykövet ma sajtóértekezletet hívott össze, amelyen elnézést kért „nem világos„ fogalmazása miatt. „Nem mondtam, s nem is gondolom, hogy Magyarországnak történelmi igénye van a Vajdaságra, s ugyanígy azt sem, hogy Magyarország egy ilyen igénynek érvényt akarna szerezni” – mondta a diplomata.

A Tanjug a belgrádi magyar nagykövetséget is megkereste, és Fehérvári István, a nagykövet helyettese azt mondta a szerb hírügynökségnek, hogy a Szerbiával kapcsolatos magyar politikában nincs változás. Magyarország tiszteletben tartja az európai határokat, és továbbra is maradéktalanul támogatja Szerbia euro-atlanti integrációját.

Kasza József a trianoni szerződés felülvizsgálatáról

Kasza József, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Beta hírügynökségnek ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy Szerbiának semmi haszna sem származik abból, ha Koszovó kérdésében a nemzetközi jog tiszteletben tartására hivatkozik, ugyanis a tartomány státusának eldöntése nem egyedi eset a nemzetközi jog történetében. „Ha nagyon határozottan állítjuk, hogy egy ország nem veszítheti el területe egy részét, akkor az európai országoknak egyszer talán tárgyalóasztalhoz kellene ülniük, hogy felülvizsgálják a trianoni szerződést„ – mondta a politikus.

Kasza József felszólította a belgrádi hatóságokat, tegyenek meg mindent azért, hogy a Koszovó státusának végleges eldöntését követő erőszakhullám ne a nemzeti kisebbségekhez tartozó vajdaságiakat sújtsa. „Ideje megérteni, hogy ennek az országnak a lakosságát húsz százalékban nem szerbek alkotják” – figyelmeztetett a VMSZ elnöke.


(MTI)