A Századvég elemzőinek véleménye szerint a kormányzat meglehetősen vontatottan készíti elő az árampiac átalakítására vonatkozó jogszabályokat. „A kormány világos prioritásainak hiányában egyelőre nem tudni, hogy az új szabályozás kialakításában a piaci érdekek által diktált parttalan liberalizáció és kritikátlan alkalmazkodás, vagy a közösségi irányelvek teremtette mozgásteret kihasználva, a nemzeti érdekekre figyelemmel levő megfontolt piacnyitásra kerül sor” – áll a most nyilvánosságra hozott elemzésben.
A Századvég szakértői egyetértenek a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbításával, de felhívják a figyelmet arra, hogy az engedélyezési eljárás során a folyamat megzavarható. Az üzemidő meghosszabbítása nélkül 2.000 megawattal nőne az erőmű-építési igény, ami mintegy három milliárd köbméterrel gyarapítaná a földgázszükségletet.
A privatizáció idején az erőművek és a Magyar Villamos Művek (MVM) által kötött hosszútávú áramvásárlási szerződéseket felül kell vizsgálni, de a Századvég elemzői szerint differenciáltan kell megközelíteni a kérdést. Csak azokat a szerződéseket kell felülvizsgálni – áll az elemzésben –, amelyek esetében az állami támogatás gyanúja felmerülhet. A szakértők hozzáteszik, hogy a jól teljesítő és hatékony erőművi kapacitásokra – mint amilyen a Paksi Atomerőmű és a Mátrai Erőmű – kötött szerződéseket változatlanul fenn kell tartani.
Kettős játékot játszik a kormány
Az Európai Bizottság klímavédelmi programja 2020-ig növelné a megújuló energia arányát, az energiahatékonyságot és a bioüzemanyagok arányát, ugyanakkor csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását. A magyar kormány megnyilvánulásai ezzel kapcsolatban ellentmondásosak – hívja fel a figyelmet a Századvég elemzése, utalva arra, hogy „...a szakminisztérium vélhetően túlságosan a környezetvédő lobbik befolyása alá került, miközben a kormányfő igyekezett a hazai érdekek védelmezőjeként fellépni”.
A Századvég elemzése az energiaellátás biztonságát érintve kitér arra, hogy „...a kormányzat – hosszú távú stratégia híján – a rövid távon nagyobb haszonnal járó megoldásokat választja az energiadiplomácia területén”. „Kettős játéknak lehetünk tanúi az energia-diverzifikáció kérdésében, hiszen úgy kell két ellenérdekelt gazdasági és politikai szereplő – az Európai Unió és Oroszország – között Magyarország érdekeit képviselni, hogy mindkét féllel szemben kötelezettségek és függőségek állnak fenn” – írják a Századvég elemzői.
Felhívják a figyelmet arra, hogy az orosz féllel kötött esetleges kétoldalú energetikai megállapodások rövid- és középtávon hozzájárulhatnak az energiaellátás biztonságának növeléséhez, de gazdasági előnyei más területeken – többek között az atlanti és az európai uniós kapcsolatok megromlása miatt – érzékeny veszteséget jelenthetnek.
(MTI)
autós hír
Ízelítőt adott a következő Octaviából a Skoda
