Végh Attila: Szépelgők és műparasztok

Végh Attila: Ha a mai irodalmi életre tekintünk, komoly párhuzamokat pillanthatunk meg. Az egyik oldalon a naturalisták, akik a „posztmodern„ terminust csak indulatszóként vették át (elsősorban azért, mert semmit nem tudnak róla). Ők úgy gondolják, hogy az irodalomnak mindenféle feladata van. Ezek a feladatok, „küldetések” általában nem esztétikai jellegűek, hanem morális, hazafias, politikai célokat szolgálnak. Álneveik: jobboldali, konzervatív, népies, szittya, fasiszta. A másik oldalon a posztmodernek, a finomkodó széplelkek, akik az előbbiek irodalmát túl direktnek érzik, nem elég kifinomultnak ahhoz, hogy meghódítsa az irodalomelméleti szakemberek szívét. Ők úgy gondolják, hogy az irodalomnak semmiféle feladata nincs. Álneveik: baloldali, liberális, urbánus, kozmopolita, zsidó. Itt tartunk 2007-ben.
Gratulálok.

Magyar Hírlap, 2007. április 16.