Bolgár György: Ezúttal azt sem firtatnám, hogy vajon milyen eszközökkel és módszerekkel érhető el a közboldogság, hiszen rosszindulatúan akár még azt is feltételezhetném, hogy Gyurcsány Ferenc boldogsága nem tenné boldoggá Orbánt, és viszont, ekképpen pedig nem csekély számú hívük is boldog, illetve boldogtalan lenne attól függően, hogy vajon a szeretett vezető boldog-e ellenzékben vagy kormányon. Úgyhogy a Boldogság Párt vezérének egyáltalán nincs könnyű dolga, ha valóban kivétel nélkül boldoggá szeretne tenni valamennyiünket. Félek, elérhetetlen célt fogalmazott meg a már annyiszor, annyi mindenben csalódott magyar társadalom számára. Még ez sem olyan nagy baj azonban, hiszen már az is valami, ha a szeretett vezér útmutatása alapján csak törekszünk a boldogságra. A probléma az, hogy a Fidesz jelenlegi és jövőbeli (mondhatnám: örökös) elnökének a boldogság a versenyképességről jutott eszébe. Hogy tudniillik nem versenyképesnek kell lenni, hanem boldognak. „Úgy érzem, fontos, hogy pontosan fogalmazzunk” – mondotta Orbán Viktor a versenyképességről rendezett konferencián, majd közölte: ”Olyan, hogy versenyképesség, a teremtés rendje szerint nincsen. Tisztelt hölgyeim és uraim! Valójában nem létezik, és ezért nem is lehetünk elég hálásak a természetnek. Ugyanis a társadalomnak soha nem célja, hogy versenyképes legyen.”
(Népszava, 2007. május 18.)
Előre látták Trump 2024-es győzelmét egy egyetem pszichológusai
