Csicsery-Rónay István: A globalizációról is megmondta a véleményét: „Nem osztjuk az angolszász világnézetet, vagyis nem egyetlen óriási szabadkereskedelmi területben gondolkozunk.” Május 6-án a megválasztását követő rövid beszédében kiemelte: „Kimondhatatlan büszkeség tölt el, hogy egy nagy, régi és szép nemzethez, Franciaországhoz tartozom. Most szeretném mindezt neki visszaadni.” Sarkozy „minden franciának az elnöke” szeretne lenni. Felhívta az európai partnerek figyelmét, hogy hallgassák meg azoknak a népeknek a szavát, akik védelmet kérnek. Franciaország barátságáról biztosította az amerikaiakat, de szerinte a barátoknál előfordul, hogy nem értenek egyet. Az ázsiai jövendő szuperhatalmak és Oroszország megerősödése láttán a nyugati civilizáció hatalmainak összefogását megkerülhetetlen követelménynek tekinti. Néhány gondolat a világ bajainak enyhítése érdekében: a bolgár ápolónők megmentése Líbiában; a nők jogainak kiharcolása szerte a világban; a súlyos válságban élő Afrika hatékony megsegítése. Láthatjuk, hogy Nicolas Sarkozy világnézetében kiemelt helye van az erkölcsnek, a szenvedélyes szeretetnek, a jószívűségnek, a gyengébbek védelmezésének. Ha az elmúlt száz év történetében hozzá hasonló formátumú államférfit keresünk, talán egyedül Gandhit találjuk.
(Magyar Nemzet, 2007. május 21.)
Szombaton érkezik az ítéletidő, így tudja megelőzni a károkat
