Egészségügyi reform – Taigetosz-modell?

Az egészségügyi reformról, a hosszú távú áramvásárlási szerződések felbontásáról és a közművelődési intézményekről esett szó többek között az Országgyűlésben az azonnali kérdések és válaszok órájában.

Iván László (Fidesz) szerint a több-biztosítós egészségügyi rendszer nem biztosít egyenlő bánásmódot a nyugdíjasoknak és a hatvan év felettieknek. A képviselő azt mondta, a nyugdíjasok után az állam fizetné a járulékokat a nemzeti kockázatközösségbe, ez pedig függővé tenné a 3,3 millió nyugdíjast. Iván László arra szólított fel, hogy állítsák meg az általa Taigetosz-modellnek nevezett elképzelést.

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter válaszában közölte: a mostani egészségügyi rendszer az, amely nem mentes az anyagi diszkriminációtól. Hozzátette: olyan finanszírozás rendszert kell kialakítani, amely igazságos. Elmondta, hogy a betegek, az idősebbek után több pénzt kap a biztosító, ezért a biztosítónak megéri őket választania.

Nagy Kálmán (KDNP) azt tudakolta, létrejöttek-e a megállapodások az egészségügyi intézmények átalakításáról. Soltész Miklós (KDNP) a svábhegyi gyermekklinika kapcsán elmondta: ezekről a gyermekekről nem gondoskodtak, a gyermekeket egyik intézménynek sem adták tovább.

Horváth Ágnes válaszában azt mondta, az intézmények élén miniszteri biztos felügyeli az átalakulást, feladata, hogy valamennyi beteg tájékoztató levelet kapjon arról, a jövőben hol veszi igénybe az ellátást. Soltész Miklósnak válaszolva közölte: a svábhegyi intézmény betegeit részben a Heim Pál Gyermekkórház, részben a törökbálinti kórház vette át.

Katona Kálmán (MDF) szerint a gazdasági tárca téves adatok alapján döntött úgy, hogy fel kell bontani a hosszú távú áramvásárlási szerződéseket. A képviselő azt kérdezte: tisztában van-e azzal a kormány, mi várható akkor, ha felbontja ezeket a szerződéseket.

Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára közölte: a kormány a megfelelő körültekintéssel foglalkozik a hosszú távú áramvásárlási szerződésekkel. A villamosenergia-piac megnyitásának célja – folytatta a politikus – az energiaellátás biztonságának fenntartása, javítása.

Halmai Gáborné (MSZP) a közművelődési intézményhálózat átszervezéséről, összevonásáról kérdezte a szaktárcát. Mint mondta, ezek az intézmények tradicionálisan a helyi társadalom motorjai.

Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára válaszában azt mondta: a közművelődési intézmények fenntartói a megyei és a helyi önkormányzatok. Hozzátette: a tárca véleményezi az intézmény-átalakítást, és amikor úgy látja, hogy az átszervezések a közművelődési érdekeket veszélyeztetik, ellenvéleményt jelent be, és kezdeményezheti a törvénysértő döntések megváltoztatását.

Kelemen András (Fidesz) a szlovák egészségbiztosítás átalakításáról elmondta: a biztosítók elégtelenül finanszírozták a beavatkozásokat, kötelezővé tették az olcsó, de nem mindig hatékony gyógyszerek felírását, ígérték a szakrendelők fejlesztését, de ez teljesen elmaradt. Hozzátette: csökkentek az ágyszámok, várólisták alakultak ki, az első évben a 14-ből 10 biztosító jelentett csődöt.

Horváth Ágnes szakminiszter válaszában azt mondta, hogy nem a korai Szlovákiát tekintik példának, a szomszédos államban jelenleg egy olyan rendszer működik, amelyben a betegek szabadon választhatnak a biztosítók közül. Közölte: ma minden biztosító egyensúlyban működik Szlovákiában, és a magánbiztosítóknál bizonyos krónikus betegek nagyobb arányban fordulnak elő, mint az állami biztosítónál.

(MTI)