EU-ügyben is egyetért Göncz és Szili

A magyar külügyminiszter és az Országgyűlés elnöke is úgy látja: 2009-ig megszülethet az Európai Unió új alkotmányos szerződése. Göncz Kinga és Szili Katalin erről csütörtökön beszélt az Országházban a Magyarország az Európai Unióban, az Európai Unió a világban című pályázat díjátadó ünnepségén.

A magyar diplomácia vezetője szerint az intézményi szerződés szempontjából a következő hónap döntő jelentőségű lesz,

„A német elnökség arra törekszik, hogy a politikai megállapodásokat létre hozza a júniusi csúcson, ha ez sikerül – és én nagyon optimista vagyok ezzel kapcsolatban – akkor nagyon jó esély van arra, hogy a szöveggel való munka az valóban megtörténik a következő fél évben, a portugál elnökség ideje alatt; és akkor az azt jelenti, hogy 2009-re lesz új intézményi megállapodás” – mondta Göncz Kinga az MTI-nek a csütörtöki esemény után.

A távirati iroda azon kérdésére, hogy milyen változtatásokat tud elfogadni Magyarország az eredeti szerződéshez képest, a külügyminiszter elmondta: lényeges, hogy változatlan maradjon az alapértékekre vonatkozó első fejezet, valamint az alapjogi chartában foglaltak is rendkívül lényegesek. Magyarország fontosnak tartja, hogy olyan formája legyen az új megállapodásnak, amely nem teszi szükségessé a népszavazást a szerződésről – tette hozzá.

Azt el tudja fogadni Magyarország, hogy új közösségi politikák kerüljenek be a szövegbe, például az energiapolitika, vagy a kutatásfejlesztés – mondta a külügyminiszter.

Göncz Kinga annak a véleményének adott hangot, hogy nagyobb változások nem várhatóak az eredeti szerződéshez képest, a már lezárt fejezeteket pedig valószínűleg már nem nyitják meg újra.

Szili Katalin is hangsúlyozta: egy hete az európai parlamenti elnökök találkozóján úgy érzékelte, hogy a következő EP-választásokig megszülethet az új megállapodás.

„A franciák részéről is van már (...) elkötelezettség arra, hogy megpróbálják Európa szekerét ebből a kátyúból kihúzni, és úgy gondolom, hogy ma meglehet az az optimizmusunk, ami elvezet odáig, hogy esetlegesen 2009-ig – amikor is a következő európai parlamenti választásokra sor kerül – legyen (...) olyan dokumentumunk, amiben a közös értékeket, a közös szabályokat, a közös intézményrendszer szabályait meg tudjuk fogalmazni” – mondta az Országgyűlés elnöke.

Az új megállapodás elfogadása Szili Katalin szerint azért lenne fontos, hogy az EP-választásokon a szavazók lássák, milyen feladatokra küldenek politikusokat Brüsszelbe.

Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön Máltán kijelentette: Magyarország kitart amellett, hogy az alkotmányos szerződés lényegét nem szabad megváltoztatni.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök május elején beszélt arról, hogy a 2009-es európai parlamenti választások előtt el kell fogadni a közösség új alkotmányos szerződését.

A kormányfő azt mondta, annak nincs realitása, hogy a jelenlegi formájában lépjen életbe a szerződés, annak lényegét azonban meg kell őrizni. Magyarország „fájlalná”, ha bizonyos szimbólumokat el kellene hagyni, de ha ez az ára a megállapodásnak, akkor elfogadhatja a döntést – tette hozzá Gyurcsány Ferenc.

A soros német uniós elnökség az EU fennállásának 50. évfordulója alkalmából március végén elfogadott ünnepélyes berlini nyilatkozatnak megfelelően az alkotmányozó folyamat előrevitelét tekinti egyik legfontosabb céljának. Angela Merkel kancellár a német elnökség végére konkrét menetrendet kíván kidolgozni a folyamat felgyorsítására.

Az alkotmányos szerződés tervezetét Franciaország és Hollandia népszavazáson utasította el, míg a jelenlegi cseh és a lengyel kormány ugyancsak erőteljesen ellenzi azt. Az ellenzők tartalmában és terjedelmében is rövidebb szerződést követelnek, elvetve, hogy azt alkotmánynak nevezzék. Tizennyolc tagállam – köztük Magyarország másodikként – már ratifikálta az eredeti tervezetet.

MTI