Főváros: kihagyták az ellenzéki tagokat a felügyelőbizottságokból

Működésképtelenné váltak a fővárosi önkormányzat gazdasági társaságainak felügyelőbizottságai, mivel azokba nem választottak ellenzéki tagokat – hangzott el Tarlós István (Fidesz) és Bagdy Gábor (KDNP), a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülése alatt tartott tájékoztatóján. Szintén a mai napon egy helyszíni kiosztású javaslat alapján elvi döntést hozott a Közgyűlés a János-, a Margit- és a Budai Gyermekkórház szeptemberi összevonásáról.

MNO
2007. 05. 31. 13:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Fidesz és a KDNP fővárosi frakcióvezetője szerint működésképtelenné váltak a fővárosi önkormányzat gazdasági társaságainak felügyelőbizottságai, mivel azokba nem választottak ellenzéki tagokat. A politikusok sérelmezték, hogy az ezen a helyzeten változtatni kívánó javaslatukat nem vették napirendre a kormánypártok.

Tarlós kitért arra is, hogy a közgyűlésben az ellenzék konstruktív módon támogatta azokat a helyszínen megismert operatív programokat, amelyekhez európai uniós forrásokat remélnek. Sajnálatosnak tartotta, hogy a kormánypártok csaknem minden ellenzéki módosítást, kibővítést elutasítottak. Úgy vélte, hogy az egész program a szabad banki források felszabadítására törekszik.

Bagdy Gábor szerint egyértelműen nincs költségvetési fedezete a 4-es metró építésének. Megállapította azt is, hogy kimondatlanul ugyan, de nincs esély arra, hogy megvalósuljon a 4-es metró második szakasza.

Demszky reménykedik

Az idén és jövőre 17 milliárd forintot csoportosíthat át a főváros a jelenleg forrás nélküli beruházásainak megvalósítására, ha a kormány és az EU is támogatja azt az operatív beruházási programot, amelyet csütörtökön ellenszavazat nélkül, egyhangúlag fogadott el a Fővárosi Közgyűlés – jelentette ki Demszky Gábor.

A főpolgármester a közgyűlés ebédszünetében tartott tájékoztatóján vezetőtársaival együtt megismételte, illetve részletezte a röviddel korábban az ülésteremben elmondottakat.

Demszky Gábor pozitívumként említette, hogy egy ilyen fontos ügyben sikerült az ellenzékkel együtt konszenzusos döntést hozniuk. Kifejezte reményét, hogy ez az összhang megmarad azokban a kérdésekben is, amikor a főváros építéséről határoznak.

Elvi döntés a budai kórházak összevonásáról

A határozatot csak a kormánypártiak fogadták el. A közgyűlés a végleges hatástanulmány alapján június végén hoz végleges döntést az összevonásról, az ennek során megvalósuló

Horváth Csaba (MSZP) főpolgármester-helyettes egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy csupán önmagában az összevonásával, strukturális változások nélkül is évente mintegy félmilliárd forintot takaríthatnak meg. A betegellátás színvonalának javítása érdekében fontosnak tartotta azt, hogy a főváros megszerezze az államtól a Kútvölgyi úti kórházat. E nélkül 10 milliárd forintos nagyságrendű fejlesztésre lenne szükség a János kórházban.

Az ellenzékiek szerint célszerűbb lenne, ha később döntenének az összevonásról, a részletesebb információk birtokában. Tarlós István (Fidesz) a Margit kórház önállóságának megtartását szorgalmazta. Úgy vélte, kiérlelt koncepció alapján kellene dönteni ebben az ügyben. Emlékeztetett rá, hogy az utóbbi hónapokban a dózerolástól kezdve sokféle ötlet hangzott el a János kórházzal kapcsolatban.

Kosztolányi Dénes (Fidesz) úgy vélte: az összevonás hátterében meghúzódhat az a szándék is, hogy ezáltal Havas Szófia (MSZP) mentesüljön a János kórházban vele szemben indított fegyelmi eljárás lefolytatása alól.

Szolnoki Andrea (SZDSZ), az egészségügyi bizottság elnöke, aki a János kórház felügyelő tanácsát is vezeti, cáfolta ezt a felvetést, mondván, hogy nincs tudomásuk arról, hogy ilyen eljárás indult volna.

Steiner Pál (MSZP) frakcióvezető elfogadhatatlannak tartotta az ilyen jellegű valótlan személyeskedést, s bocsánatkérésre szólította fel képviselőtársát.

Ugyancsak helyszíni előterjesztés alapján egyhangúlag elfogadta a közgyűlés azt, hogy négymilliárd forintot megelőlegezzenek a kórházak struktúraátalakítására. Az Egészségügyi Minisztérium ugyanis jelezte, hogy a főváros által kért ötmilliárd forintból négyet biztosít erre a célra. Egyebek között ebből a pénzből lehetővé válik az Országos Baleseti Sürgősségi Intézet feladatainak átvétele is.

Részvényeladás

Csaknem 34 milliárd forintnyi részvénypakettjét és üzleti részesedését minősítette át csütörtökön eladhatóvá a Fővárosi Közgyűlés a kormánypártok szavazataival. A közgyűlés a kormánypártiak szavazataival elutasította a XII. kerületi polgármester azon kérelmét, hogy a városrészben jogszerűtlenül emelt turulszobornak fennmaradási engedélyt adjanak.

Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes emlékeztetett rá, hogy az éves költségvetésben 47 milliárd forintnyi portfólió-eladást terveztek. Megjegyezte, hogy az eladásra szánt cégeknél megvárják az osztalékok kifizetését.

Bagdy Gábor (KDNP) a 10 százalékos Elmű-részesedésre utalva azt mondta, hogy ilyen stratégiailag fontos cégben lévő önkormányzati tulajdont nem lenne szabad eladni. Egyetértett ezzel Fónagy János (Fidesz) is, aki óvott a vagyonfeléléstől, a „családi ezüst” eladásától. Hagyó Miklós szerint ezekkel a bevételekkel az uniós pályázattal megvalósuló beruházásokhoz szükséges önrészt biztosítanák. Hozzátette, hogy a 10 százalékos részesedés nem stratégiai jellegű.

A fideszesekkel együttszavazó Hagyó Miklós és Egerfai József (MSZP) voksaival a főpolgármestertől a szakbizottsághoz telepítették át azt a jogkört, hogy a Kossuth tér rendezését célzó ötletpályázat bírálóbizottságába delegáljanak valakit.

Kormánypárti szavazatokkal nem kapott fennmaradási engedélyt a turulszobor

Hosszas vita után a kormánypártiak szavazataival elutasította a közgyűlés a XII. kerületi polgármester azon kérelmét, hogy a városrészben jogszerűtlenül emelt turulszobornak fennmaradási engedélyt adjanak. A vitában a kormánypártiak két évvel korábbi érvelésüket megerősítve vetették el a szobor fennmaradását. Demszky Gábor főpolgármesterhez hasonlóan többségük úgy ítélte meg, hogy a jogszerűség jegyében célszerű a közgyűlésnek megvárnia a bontás érdekében indított bírósági eljárás befejezését.

Pokorni Zoltán a megbékélés jegyében kérte a korábbi döntés megváltoztatását. Mint mondta, a kerületet a jó szándék vezette akkor, amikor méltó emléket akart állítani a II. világháború városrészi áldozatainak. Elképzelhetőnek tartotta ugyanakkor, hogy nem voltak elég körültekintőek, amikor a civileknek és a katonáknak együttesen állítottak emléket.

Bőhm András (SZDSZ) annak a véleményének adott hangot, hogy rossz példát szolgáltatna a főváros, ha „visszariadna a turulszobor mellett érvelők fenyegetésétől”.

Hock Zoltán (MDF) szerint amennyiben a kormánypárti többség ismét a hatalmával visszaélő döntést hoz, mint két éve, s nem hallja meg a kerületi lakosság szavát, akkor hosszú évekre „elhintik a békétlenség magját” a Hegyvidéken.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.