KDNP: Egy belső kör tartja kézben az érettségi rendszerét

Szintén napirend előtt szerepelt még aktualitásként az emelt szintű érettségi és annak kritikája, a fővárosi parkolási anomáliák, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv, melyben a szocialisták szerint nem más, mint az ország jövője van megfogalmazva.

Hoffmann Rózsa (KDNP) napirend előtt azt kifogásolta, hogy az emelt szintű érettségin olyan tételek is voltak, amelyek nincsenek benne az iskolai tankönyvekben, készül viszont a minisztérium háttérintézményében egy olyan sorozat, amely ezeket a témákat részletesen tárgyalja. A politikus megdöbbentőnek tartja, hogy a tankönyv készítői és az érettségi tételsor összeállítói között személyi egyezések vannak. Mivel a könyv a minisztérium szervezeteként közpénzből működő Sulinova Közoktatásfejlesztési Kht. kiadványa, kialakul egy kör, amelyben a tankönyvírást, a tételsor készítését és annak ellenőrzését ugyanaz az intézmény és ugyanazok az emberek végzik – hangoztatta.

Az ellenzéki képviselő úgy látja: tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a kiadvány ingyenes, csak zárt körben és kísérleti jelleggel érhető el, lemásolni is tilos. Így csak a kiválasztottak kaphatják meg – szögezte le. Véleménye szerint egyébként az érettségi rendben zajlott, de továbbra is szakmailag elhibázott, pazarló, túlbonyolított és túlbürokratizált a rendszer.

Hiller István oktatási és kulturális miniszter elmondta: csak akkor kívánja értékelni az érettségiket, ha már mindegyik lezajlott, de eddig zökkenőmentesek voltak a vizsgák. A kétszíntű érettségiről szóló kritikát visszautasította, szerinte így kiszámíthatóbb, világosabb követelmények alapján vizsgázhatnak a diákok, és összemérhető a tudásuk. A Hoffmann Rózsa által felvetett másik témáról annyit mondott: áttekinti a helyzetet és később visszatérhetnek rá.

Dávid Ibolya szerint felháborító az a trükközés, amely a fővárosi parkolással kapcsolatos vizsgálóbizottság felállítása ellen fogalmazódott meg szocialista érvekben.
-Az az eset, amire hivatkoztak (...) a szocialisták, hogy önkormányzati ügyben nem lehet vizsgálóbizottságot felállítani, az egyszerűen nem igaz – jelentette ki. Hozzátette: az MDF azért javasol vizsgálóbizottságot, mert egy önkormányzatokat is érintő, közérdekű, országos jelentőségű ügyben politikai felelősséget, politikai összefüggéseket kíván vizsgálni. Mint mondta, az ilyen vizsgálat rámutathat, hogy kell-e jogszabályt módosítani, és ha kell, pert lehet kezdeményezni.

Gál J. Zoltán államtitkár válaszában elmondta: ha az MDF elnökének megalapozott gyanúja van, akkor állampolgárként kötelessége a bírósághoz fordulnia, egy ellenzéki pártnak pedig joga van vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezni. Felidézte, hogy éppen Dávid Ibolya minisztersége alatt született az ügyrendi bizottságnak olyan állásfoglalása, amely nehezíti az MDF mostani kezdeményezését, viszont az MSZP-frakció már indítványozta ennek az állásfoglalásnak a felülvizsgálatát.

Jövőnk van, és ezt írja le az Új Magyarország Fejlesztési Terv – hangoztatta Varjú László (MSZP) napirend előtti felszólalásában.
Véleménye szerint óriási jelentősége van az elmúlt héten aláírt Új Magyarország Fejlesztési Tervnek, mert hét évre előre meghatározza, hogyan alakulnak a fejlesztések az országban.
A kormány a tárgyalások során eredményesen képviselte a nemzeti érdekeket, a fejlesztési célokat, ezt bizonyítja az is, hogy a teljes forrás mindössze két százalékát kellett átcsoportosítani – tette hozzá.

A frakcióigazgató kiemelte: a várható változások tovább erősítik a foglalkoztatást, a gazdasági növekedés érdekében tervezett lépéseket. Hangsúlyozta: Magyarország jövőjét a változásokhoz fűződő viszonyunk határozza meg, és most arra van szükség, hogy elvégezzék az ország felújítását.

Veres János pénzügyminiszter erre reagálva közölte: Magyarország következő hét éve egyensúlyőrző gazdasági növekedésről, gyorsuló felzárkózásról és jelentős beruházásokról, fejlesztésekről fog szólni. Emlékeztetett arra: az elmúlt héten aláírt megállapodás az unióval hosszú, többéves, a társadalom széles köreivel kapcsolatot teremtő tervezőmunka eredménye. Hozzátette: a következő hét évben Magyarországon hétezer milliárd forint áll rendelkezésre fejlesztésekre, ebből májusban már lehet is pályázni 27 milliárd forintra. A pénzügyminiszter reményét fejezte ki, hogy további jó minőségű, helyben a legfontosabb, leginkább szükséges fejlesztésekre érkeznek pályázatok.
Felhívta a figyelmet arra: Magyarország már 2004 óta több pénzt kap az uniótól, mint amennyit befizet.

(MTI)