időjárás 5°C Andor , András 2022. november 30.
logo

Termőföld – egymillió hektárt birtokolnak külföldiek?

MNO
2007.05.21. 08:48

Egymásnak ellentmondó számok forognak a köztudatban arról, hogy mekkora a külföldiek kezében lévő földterület. A Földszövetség úgy tudja: legálisan és zsebszerződések révén csaknem egymillió hektárt birtokolnak külföldiek. Az FVM szerint ennek töredéke csak az, ami külfödi kézbe került.

Száznál kevesebb olyan külföldi (európai uniós) állampolgár lehet az országban, aki letelepedettként főhivatásként mezőgazdasági tevékenységet folytat, így jogosulttá válhat az általa használt föld legális megvásárlására – nyilatkozta a Világgazdaságnak Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára.

A lap beszámol arról, hogy az agrártárcánál nincsenek részletes kimutatások a külföldi természetes személyek törvényes földhasználatáról, de a minisztérium is tud arról, hogy német, holland, dán, osztrák vagy ír gazdálkodók – letelepedettként – mezőgazdasági művelést folytatnak nálunk.

A bérelt földek megvételére a csatlakozási megállapodás nyújt lehetőséget, ha a külföldiek legalább három évig ilyen tevékenységet folytatnak. A lap úgy tudja, hogy a minisztérium később sem számít arra, hogy az agrárgazdálkodási célú külföldi letelepedés tömeges lesz. Mint ismert, uniós állampolgárok más módon nem vehetnek legálisan területeket, amíg nem kell megnyitnunk a hazai földpiacot. A liberalizáció előreláthatólag 2011-ben következik be. A Világgazdaság – különböző kimutatásokra hivatkozva- korábban már beszámolt arról, hogy a 2004-es csatlakozás óta 279 hektárt vettek meg letelepedett külföldi állampolgárok. Ez elenyésző az ötmillió hektáros termőterülethez képest.

Gőgös Zoltán a lapnak elmondta: nem jellemző az sem, hogy külföldön bejegyzett jogi személyek földet bérelnének Magyarországon. Inkább az fordul elő – bár nem túl nagy számban –, hogy a külföldi vállalkozások magyar társaságokat vásárolnak fel a bérelt területekkel együtt, így a földliberalizáció után elővásárlási joghoz juthatnak – tette hozzá az államtitkár.

A Világgazdaság emlékeztett rá, hogy az elmúlt években további két lehetőség is akadt (illetve részben ma is kihasználható) a külföldiek tulajdonszerzésére. Az egyik ilyen a földtörvény 1994-es megalkotása előtti időszak volt, amikor exlex állapot alakult ki az országban, és ezalatt külföldi állampolgárok törvényesen vehettek területeket.

Ezzel kapcsolatban Gőgös megjegyezte, hogy ily módon csak néhány ezer hektár került külföldi kézbe. A másik (illegális) módszert a közismert zsebszerződések jelentik, amelyek száma – éppen a titkolt forma miatt – meghatározhatatlan. Az államtitkár 50-100 ezer hektárra becsüli az ily módon külföldi érdekeltségbe jutott terület nagyságát. Ebből viszont az is következik, hogy az ötmillió hektár termőföld döntő hányada ma is magyar tulajdonban, művelésben van – tette hozzá.

Másként érzékeli a külföldiek térhódítását a Magyar Földbirtokosok Országos Szövetsége (Földszövetség). Sátrai István, a szervezet elnöke a lapnak elmondta: ami a földpiacon látható, csak a jéghegy csúcsa, ezért az érdekképviselet a külföldi földbirtoklás részarányát nagyobbra becsüli. Az elnök szerint már az 1994-es földtörvény parlamenti elfogadása előtt 250 ezer hektárnyi, addig állami gazdaságok által használt területet vehettek meg külföldiek, azóta pedig a zsebszerződések révén további 200-300 ezer hektár kerülhetett az érdekeltségükbe. A szövetség jelentősebbre, minimum 600 ezer hektárra teszi azt a területet is, amelyet (részben) külföldi tulajdonú hazai jogi személyek (gazdasági társaságok) bérelnek.

Sátrai szerint a külföldiek végeredményben – tulajdon vagy használat formájában – ma már csaknem egymillió hektárt birtokolhatnak, ez pedig a termőterület egyötödét is kiteheti.
A szövetség emellett úgy tapasztalja, hogy a külföldi befektetők egyre több hazai tulajdonú agrárcéget vesznek meg – közölte az elnök. A szervezet a felvásárlást nem nagyarányú és látványos, de folyamatos jelenségként érzékeli. A magyar tulajdonosok általában a tőkehiány miatt fogadják be a vevőket – írja a Világgazdaság.

(vg.hu)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.