„Felsorolni is sok lenne, kik működtek e falak között, s kinek-kinek más dobogtathatja meg a szívét. De az biztos, hogy ez a múlt a legnagyobb tiszteletet követeli meg. Ezzel az épülettel valóban új korszak kezdődött” – emlékeztetett Sólyom László, az ünnepségen, amelyen megjelent Gyurcsány Ferenc kormányfő, Bihari Mihály az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Hiller István oktatási és kulturális miniszter, Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter és Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere is.
A köztársasági elnök azt mondta, éppen száz évvel ezelőtt, az épületet felavató négy estén a Zeneakadémia tanárainak műveit játszották, illetve a tanárok, a növendékek és a volt növendékek léptek fel – köztük a frissen tanárrá kinevezett Bartók Béla. Azóta is hagyomány – tette hozzá -, hogy tanárok művei itt hangzanak fel először, hogy a növendékek előadói pályája innen indul, s ide térnek vissza koncertezni. Mint rámutatott, a születésnapi öröm sem hallgattatja el vele, hogy a százéves Zeneakadémián meglátszik a kora. „Remélem, száz év után megtörténik a felújítás, de úgy, hogy az épület eredeti funkcióját megőrzik” – fűzte hozzá.
Végül Deák Ferencet idézte, a haza bölcse Apponyi Albertnek ezekkel a szavakkal gratulált a zenei főiskola felállításáért mondott parlamenti beszédéhez: „Nagyon jó érveid voltak kedves öcsém, de a legerősebbet mégis kifelejtetted. Hát azt nem hoztad elő, hogy ebben az országban, ahol annyi a széthúzás, versengés, pártoskodás, valóban nagy szükség van egy intézményre, amelyben harmóniát tanítanak”.
Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora ismertette a koncertprogramot, amelyet – mondta – Kocsis Zoltánnal úgy választottak ki, hogy megszólaljanak az ünnepi esten azoknak a művei, akik 1907-ben innen indították útjára az új magyar zenei törekvéseket, szereztek világszerte hírnevet a budapesti képzésnek.
(hirado.hu)
A bevándorlási hivatal szinte ellenőrzés nélkül osztogatja az állampolgárságot Németországban
