Alkotmánybírósághoz fordult a Márciusi Charta

Alkotmánybírósághoz fordult a Márciusi Charta. A beadvány szerzői az egészségügy átszervezését és a magyar föld további privatizációját szeretnék megakadályozni. A döntést a civil értelmiségi mozgalom Székesfehérváron, a Megyeházán tartott második találkozóján hozták, ahol az egészségügyről és a földről hangzottak el előadások.

A rendezvényen több alapító tag, továbbá számos Fejér megyei érdeklődő mellett megjelent Szűrös Mátyás volt ideiglenes köztársasági elnök, részt vett és elmondta gondolatait Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnöke és Für Lajos, az Antall-kormány honvédelmi minisztere is.

A székesfehérvári találkozón bejelentették: a mozgalom valamennyi megyében szervezetet alapít, és a Charta beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz „az egészségügyben kialakult tarthatatlan helyzetnek az alkotmány alapján történő megszüntetése végett”.

A mozgalom zászlóbontását kezdeményező Csoóri Sándor író, költő hangsúlyozta: a Márciusi Chartát kezdetben csak a „magyar értelmiségiek mozgó egyetemének” képzelték el, de ma már az egész magyarság érdekében akarják működtetni.

„Rá kellett ébrednünk arra, hogy az ország bomlási folyamatát elsősorban nem a baloldalinak mondott kapitalisták és a magyarságtól irtózó liberálisok okozzák, hanem az, hogy nincs társadalmunk, nincs összetartó nemzeti életünk” – fogalmazott.

Mikola István volt egészségügyi miniszter azt kérte a Márciusi Chartától, forduljon a köztársasági elnökhöz, hogy kérje az Alkotmánybíróság állásfoglalását arról, „lehetséges-e a mindannyiunk által befizetett egészségbiztosítási járulékot odaadni profitorientált magáncégeknek, multinacionális biztosítótársaságoknak?”.

Szerinte minden segítséget igénybe kell venni „az 1500 milliárd forintos pénzalap,” az egészségbiztosítás privatizációjának megakadályozására, „mert úgy tűnik, a hatalmon levő koalíció rendkívül eltökélt a pénzalap fölötti gazdasági és politikai befolyás megszerzésében”.

Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció alelnöke a nemzet lelkiállapota megváltozásának, jövőbe vetett hitnek és az összefogásnak a fontosságát hangsúlyozta.

A földkérdéssel kapcsolatban Jakab István, a MAGOSZ elnöke kifejtette: a magyar termőföldet nemzeti tulajdonban kell megtartani, nem megkerülhető a magyar birtokrendezés.

Mindaddig, míg erre vonatkozóan nincs nemzeti stratégia, nem lehet a föld tulajdonlás és használat tekintetében konszenzus közeli állapot kialakulására számítani. Hangsúlyozta: ahhoz kell segítséget adni, hogy a földből élő gazdák talpon tudjanak maradni az európai uniós viszonyok között is.

(mti)