Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilapban Martin Fritzl Vizsgálóbizottság: A nyom Magyarországra vezet című cikkében az Eurofighter cég ausztriai kenőpénzbotrányának újabb fejleményeivel foglalkozik.
Az osztrák parlament Eurofighter-vizsgálóbizottsága által bekért anyagok számos újabb tényt tártak fel. Az első pillantásra is kiderült, hogy Erhard Steininger, az Eurofightert gyártó EADS cég lobbistája nyilvánvalóan nem egyszer fizetett a Magyarországon bejegyzett Hortobágy nevű cégnek. Steininger a vizsgálóbizottság előtt azzal magyarázta a 220 000 euró kifizetését a Hortobágynak, hogy ezt a céget bízták meg egy légügyi show koncepciójának kidolgozásával, a rendezvényt azonban nem tartották meg. Steininger azonban a kidolgozott koncepciót nem volt hajlandó bemutatni a vizsgálóbizottság előtt. A lobbicégként ismert Hortobágy Consulting azonban eddig nem foglalkozott repülőshow-k megrendezésével, ami a képviselők számára igen meglepő magyarázat volt. Most felmerült a kérdés, hogy Steininger miért fizetett a Hortobágynak egy másik alkalommal is, amikor világossá vált, elmarad a repülőshow. Ez erősíti azt a gyanút, hogy a pénz vélhetően Magyarországon keresztül visszafolyt Ausztriába.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap Beck: A CDU neoliberális című cikkében idézi a szociáldemokrata pártelnök álláspontját a nagykoalíció jövőjéről.
Jó másfél évvel a nagykoalíciós kormány megalakulása után a két párt egyre inkább elhatárolódik egymástól. Kurt Beck SPD-elnök megfoghatatlan, a levegőben lógó „neoliberalizmust” vetett a keresztény uniópártok szemére. Beck szerint az állam és a szabadság közötti ellentét mesterséges találmány.
Volker Kauder (CDU), a Bundestag frakcióvezetője eközben kijelentette: ellenezné a 2009-es választások után a nagykoalíció folytatását, és pártja kívánatos koalíciós partnerének az FDP-t nevezte. Guido Westerwelle, a liberálisok elnöke is kiállt egy leendő fekete-sárga szövetség mellett. Az FDP elnöke cáfolt egy esetleges SPD-zöld-liberális kombinációt.
Beck álláspontja szerint az uniópártok liberalizmusa „azoknak az embereknek, akik gyermekeiknek jó állami iskolákat szeretnének, nincs mit mondania”. Beck úgy véli, a G8-as csúcstalálkozó kapcsán megfogalmazott, az igazságtalan globalizációval szembeni kritikát osztja a németek többsége is. Németország és Európa ugyanakkor sokat tehet azért, hogy előrevigye a szociális globalizációt.
Az SPD elnöke szerint a korunk szociális kihívásaival történő szembenézés hiányát jellemzi, s egyúttal szerinte jellemző a liberalizmus eltűnésének korszakára, hogy összekeveri a politikai szabadságot a privatizációval, és a szolidáris polgárt egoista burzsoává kívánja visszafejleszteni.
A szociális piacgazdaság alapvető szabályai egyre inkább felolvadnak, a munkavállalók és munkaadók szabályozott tárgyalását mindinkább felváltják a tőketulajdonosok egyoldalú diktátumai, vélekedett Beck. Az SPD elnöke célként említette, hogy felelős tőke jusson a munkavállalók kezébe. Elérendőnek nevezte, hogy kidolgozzák az alkalmazotti tulajdon átfogó modelljét.
Beck szerint garantált szabadságot kell biztosítani, ahol a család és a továbbképzés a mindennapok részévé válik. E cél elérésének egyik módja lehet a munkanélküliségi biztosítás továbbfejlesztése „foglalkoztatásbiztosítássá.”
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin Az áramkonszernek drasztikus áremeléseket terveznek című cikkében a július 1-jével sorra kerülő drágulással foglalkozik.
Több mint 100 áramkonszern július 1-jétől radikális drágításra készül – a nagykereskedelmi árak emelkedésére hivatkozva. Fogyasztóvédők ugyanakkor ízléstelenségről beszélnek, hiszen a konszernek kiadásai szerintük alig emelkedtek.
Számos fogyasztónak jelentős áremelésre kell felkészülnie, mely szélsőséges esetben elérheti a 34 százalékot is.
Legutóbb január elsejével emeltek, ami jelentős politikai vitához vezetett az európai összehasonlításban is magas árakról. A szövetségi kormány áprilisban módosította a kartelltörvényt, mely lehetővé teszi, hogy a hivatal erősítse az áramár feletti ellenőrzését.
A Villamos Iparág Szövetsége (VDEW) a nagykereskedelmi árak emelkedésével magyarázta az áremeléseket. Tekintettel az országosan közel 1000 áramellátó cégre, a mostani áremelkedést a VDEW nem tekinti tömegjelenségnek.
Aribert Peters, az energiafogyasztók szövetségének elnöke a tervezett áremelést „ízléstelenségnek” nevezte. A konszernek költségei a valóságban alig emelkedtek. Becslései szerint már a mostani németországi áramárak is 25 százalékkal drágábbak a szükségesnél. Így a július 1-jével bejelentett áremelkedéseket nem lehet igazolni.
origo.hu
Teljesen máshogyan beszél nyilvánosan és a magánbeszélgetéseiben Magyar Péter a nyugdíjasokról
