Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Gerhard Hofer Az Egyesült Államok fenyegeti az ÖMV-t: Az egész csak show? című cikkében az osztrák energiacég iráni üzlete miatt Bécs és Washington között kialakult feszültséggel foglalkozik.
Ha a nagy Amerika egy, a kis Ausztriából származó konszern ellen dörög, az igen komolynak tűnik. Ilyen, ha az amerikai külügyminisztérium az osztrák ÖMV olajvállalatot szankciókkal fenyegeti. Ennek az oka, hogy az ÖMV összesen 20 milliárd euró értékben tervez befektetéseket az iráni gázszektorba. Az amerikai Iran Sanctions Act értelmében azon vállalatokat, melyek több mint 15 millió eurót befektetnek az energiaszektorba, szankciókkal sújthatók.
Már május elején megfenyegette az Egyesült Államok az ÖMV-t, azóta tárgyal az osztrák kormány és a konszern vezetése az Egyesült Államokkal. A tárgyalások tényét Thomas Huemer, az ÖMV szóvivője is megerősítette, egyúttal hangsúlyozta: számos európai cég, mint a Shell, Statoil vagy Repsol már Iránban tevékenykedik. Az ÖMV, Közép-Európa egyik vezető olaj- és gázkonszernje megkísérli Ausztria és Európa energiabiztonságát erősíteni, hogy feltár újabb gáz- és olajtartalékokat, mert Irán a föld második legnagyobb gázkészletének birtokosa – nyilatkozta Huemer.
Huemer ezzel közvetve az Egyesült Államok és az ÖMV közös érdekeire utalt, hiszen amennyiben a cél Európa energiaellátása, akkor ez egyet jelent Oroszország mindenhatóságának megtörésével. Az egyik ilyen kísérlet az orosz függés csökkentésére, a Nabucco gázvezeték megépítése. Ebben Európa ellátását a jövőben a Kaszpi-tenger vidékéről származó gázból is biztosítanák, ami viszont igenis érdeke az Egyesült Államoknak, és az ÖMV a Nabucco-projekt legjelentősebb üzemeltetője.
Ennek megfelelően több megfigyelő úgy véli, az Egyesült Államok ÖMV- ellenes dörgedelmei inkább csak retorikai események. De léteznek más hangok, melyek az Egyesült Államok Ausztria-ellenes masszív beavatkozásáról beszélnek. S itt nem csak az ÖMV esetleges gazdasági káráról van szó, pl. arról, hogy a jövőben a vállalat nem üzletelhet amerikai cégekkel.
Politikai értelemben többen azt is lehetségesnek tartják, hogy az Egyesült Államok megakadályozza, hogy Ausztria elérje célját és az ENSZ BT nem állandó tagjává váljon. Ezeket a találgatásokat azonban a bécsi külügyminisztérium visszautasította. Ursula Plassnik (ÖVP) külügyminiszter asszony a közelmúltban azzal a kijelentéssel hívta magára a figyelmet, miszerint Ausztria nem az Egyesült Államok 51. tagállama.
Sean McCormicknak, az amerikai külügyminisztérium szóvivőjének legutóbbi fenyegetését politikai visszhang követte. Hannes Swoboda (SPÖ) EP képviselő pl. szóba kívánja hozni az Európa Parlamentben az amerikai fenyegetéseket, s nyilatkozatot kér az uniós bizottságtól, miszerint európai vállatoknak nem kell magukat az amerikai törvényekhez tartaniuk. Herbert Scheiber (BZÖ) felszólította az ÖMV-t, tartson ki az iráni üzlet mellett.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin Az SPD maga ellen szavaz című tudósításában a Bundestagban a minimálbér körül lezajlott bohózatot ismerteti .
-Aki másol, annak nincs saját arculata – vádolta a Baloldali Párt-PDS-t Klaus Brandner az SPD szociálpolitikai szakértője. Önöket nem a megoldások érdeklik, hanem csak az, hogy az SPD-t lejárassák. Brandner meggyanúsította a PDS-t, hogy egy politikai show-t szervezett.
A Baloldali Párt-PDS korábban szó szerint leírta az SPD-nek a törvényileg szabályozott minimálbér bevezetésére vonatkozó aláírásgyűjtő ívét, és ezt benyújtotta a Bundestag elé. A beterjesztett javaslatot azonban többek között az SPD frakció többségének szavazataival elutasították. Csak négy SPD képviselő támogatta a PDS kezdeményezését.
-Nem lehet úgy szavazni a parlamentben, ahogyan az ember helyesnek tartja – nyilatkozta Peter Struck, az SPD frakcióvezetője.
Gregor Gysi, a Baloldali Párt frakcióvezetője hiteltelenséggel vádolta az SPD-t, ha országos aláírásgyűjtést indítanak a minimálbérért, de a Bundestagban nem támogatják a kezdeményezést.
-Önök nem támogatták, mert a koalíciós partnerük, a CDU azt nem akarja – nyilatkozta Gysi, majd hozzáfűzte, hogy a koalíciós fegyelem önöknek sokkal fontosabb, mint egy fontos cél elérése.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Wieland Schneider és Burkhard Bischof Ausztria egy orosz kémfészek? című cikkében foglalkozik a két ország diplomáciai botrányával.
-Mentesek a problémáktól – nyilatkozta az orosz-osztrák kapcsolatokról bécsi látogatásakor Vlagyimir Putyin. Most mégis létezik egy probléma, akit Vlagyimir V-nek hívnak. Putyin névrokona – ezt feltételezi az osztrák igazságszolgáltatás – ugyanazt a foglalkozást űzi, mint korábban az elnök: titkosügynök.
V-t néhány napja kémkedés miatt Salzburgban őrizetbe vették, s emiatt Moszkva megpróbál nyomást gyakorolni a bécsi kormányra.
-Tiltakozó jegyzéket küldtünk az osztrák külügyminisztériumnak – nyilatkozta csütörtökön az orosz követség szóvivője. Ebben tiltakoztak az orosz állampolgár letartóztatása ellen és utaltak arra, hogy V. tagja az ENSZ űrkutatási kongresszusának, melyet az elmúlt héten Bécsben tartottak.
Az osztrák külügy nem tud a tiltakozásról. Az orosz követség pusztán annyit kért, hogy járjanak utána az ügynek. Most az ENSZ-szel együtt azt vizsgálják, vajon a letartóztatott orosz állampolgár rendelkezett-e diplomáciai mentességgel?
Az államügyészség már ezt a kérdést is tisztázta.
-Tudomásunk szerint a letartóztatott orosz nem rendelkezik diplomáciai mentességgel. Azt már az őrizetbe vételkor tisztáztuk -nyilatkozta Gerhard Jarosch, a bécsi államügyészség szóvivője.
Orosz hírügynökségi források szerint V. az Roszkozmosz űrkutatási hivatal munkatársa volt. 1994 és 1999 között a bécsi követség technikai-adminisztratív munkatársaként dolgozott.
V-vel egyidőben az osztrák hatóságok letartóztatták a szövetségi hadsereg egyik alhadnagyát, aki a hörschingi katonai repülőtéren technikusként dolgozott. Őt azzal gyanúsítják, hogy katonai információkat adott tovább V-nek. A hadsereg információi szerint az alhadnagyot már régóta megfigyelték.
origo.hu
Kiderült, hogy mi okozta a raktártüzet a Soroksári úton
