Bár a forint újra erőre kapott, a nemzetközi piacokon fennmaradt a bizonytalanság, amit az okozott, hogy a befektetők kevésbé számítanak kamatcsökkentésre az Amerikai Egyesült Államokban, míg más nagy jegybankok a kamatemelési ciklusban járnak.
Az elemzők nagy része úgy véli, hogy az év végéig 7 százalékra, a következő esztendő végére pedig 6 százalékra mérséklődik a jegybanki alapkamat.
Meglepő és felesleges volt most a jegybanki alapkamat csökkentése – mondta az Origónak Barcza György, a K&H Bank elemzője. Szerinte a 0,25 százalékos kamatcsökkentés nem mérsékli az inflációt, miközben a döntés felveti a jegybank hitelességének kérdését. A szakértő szerint az új jegybanki vezetés ezzel megszerezte az első feketepontját a piaci szerepelőknél.
A jegybank ugyanis a korábbi hónapokban a magas inflációs kilátásokra hivatkozva nem csökkentette az alapkamatot. Most pedig a változatlan inflációs kilátások ellenére a monetáris tanács mégis mérsékelte azt. Ráadásul a döntés ellentmond a jegybank elemzői stábja által közöltekkel is.
Barcza György szerint a váratlan döntés egyik lehetséges magyarázata az lehet, hogy a monetáris tanács tagjainak jelentős része 250 forint felett akarja látni az euró árfolyamát, és ezért voksoltak az alapkamat csökkentése mellett.
A K&H Bank elemzője szerint nagy vita lehetett a monetáris tanács hétfői ülésén. Barcza György arra alapozza állítását, hogy az utóbbi hónapokban megszokotthoz képest késve hozta nyilvánosságra a jegybank a kamatdöntés indoklását. A monetáris tanács ülését követően ugyanis vélhetően módosítani kellett az indoklás szövegét.
(origo.hu)
Vicsek Annamária
„Nem hallgathatunk”
