Pozsgay Imre: Azt hiszem, valóban kisiklott a lakiteleki gondolat, ha nem is feltétlenül Antall Józsefen, bár neki is volt ebben némi szerepe. Az MDF túl könnyen mondott le az alkotmányozó nemzetgyűlés gondolatáról egy gyors, pörgő tárgyalásos eljárás kedvéért. Pedig megért volna egy kis fáradságot, hogy a társadalom is az átalakulás részesének érezze magát. Végzetes tévedésnek tartottam, amikor Bíró Zoltán 1989 nyarán bejelentette, hogy lemond az MDF elnöki posztjáról, mert korábban az MSZMP tagja volt. De hát kizárták az MSZMP-ből! Annyit mondtam neki: a választóvonalat a becsület mezején kellene meghúzni, nem pedig ott, hogy ki volt párttag és ki nem. Akkor került szóba Antall József, aki a tárgyalóasztalnál már megmutatta politikai kvalitásait. Őt régtől ismertem, még Csoóri Sándor mutatta be 1978-ban. A politikai egyeztető tárgyalások idején is rendszeres, személyes kapcsolatot tartottunk. Ez nagyon csípte az SZDSZ szemét. Ijesztgették a társadalmat, hogy itt egy MDF–MSZMP közös uralom előkészületei zajlanak. Antall ettől megriadt. Majd a választások után megkötötte a paktumot az SZDSZ-szel, amit én fatális tévedésnek tartok.
(Magyar Nemzet, 2007. június 16.)
Magyar Levente: A magyar gazdaság jövője nem lehet a Bizottság tárgyalási kudarcainak foglya
