Rosszabbul élünk: 6,8 százalékkal csökkentek a reálkeresetek

Januártól áprilisig 6,8 százalékkal csökkent a reálkereset Magyarországon. A bruttó átlagkereset ugyan 7,4 százalékkal nőtt, viszont az adóemelések miatt csak 1,2 százalékkal vihettek haza többet az emberek, mint egy évvel korábban. Ehhez jön még a 8,6 százalékos infláció, így jön ki a fenti csökkenés.

Az idei év első négy hónapjában 6,8 százalékkal kevesebbet ért a fizetésünk mint egy évvel korábban. A bruttó átlagkeresetek összességében emelkedetek ugyan 7,4 százalékkal, viszont az emelkedő elvonások (adó-, járulék és illetékek, stb.) miatt már csak 1,2 százalékkal több pénzt kaptunk kézhez a hónap végén, ennyivel emelkedett a nettó reálkereset. Ez viszont a valóságban kevesebbet ért, a fogyasztói árak ugyanis 8,6 százalékkal emelkedetek ugyanebben az időszakban, így jön ki a végén a majdnem hétszázalékos reálkereset-csökkenés.

Január-áprilisban a költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 3,6 százalékkal, a versenyszférában dolgozóké 10,2 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

Az idei év első három hónapjában, januártól márciusig a bruttó átlagkeresetek összességében 7,1 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 0,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, a reálkereset ebben az időszakban – a fogyasztóiár-index 8,5 százalékos növekedése mellett – 7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Tavaly ugyanebben az időszakban még mérsékleten emelkedett a reálbér. A nemzetgazdaságban 2006. január-áprilisban a bruttó átlagkereset 7,5 százalékkal, a nettó átlagkereset 8,3 százalékkal, a reálkereset – a fogyasztóiár-index 2,5 százalékos növekedése mellett – 5,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, 2005-ös értéket.

Az állami állás még mindig jobban fizet

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaság egészét tekintve 2007. január-áprilisban átlagosan 2,77 millió volt. Az év első négy hónapjában a költségvetési szférában 755 ezren, a versenyszférában mintegy 1,942 millióan dolgoztak.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 181 900 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 169 000 forintot kerestek. A költségvetési szervezeteknél a bruttó átlagkereset 216 300 forint volt, ez tartalmazza az évente esedékes, egységesen januárban fizetendő egyhavi külön juttatást is.

Az átlagot meghaladó mértékben, 20,2 százalékkal nőttek a keresetek az építőipar, 12,3 százalékkal a kereskedelem-javítás, 11,7 százalékkal az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és 10 százalékkal a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágban. A KSH közlése szerint a keresetek itt mutatkozó növekedésében szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése. A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál a bruttó átlagkereset növekedése alacsonyabb volt, mint a kisebb szervezeteknél.

A nettó keresetek átlagosan 1,2 százalékkal emelkedtek január-áprilisban. Ezen belül a versenyszférában 3,1 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél 1,7 százalékos csökkenés következett be. A nettó keresetek lassú növekedési ütemében meghatározó szerepet játszott az alkalmazottakat terhelő egészségbiztosítási és munkavállalói járulék múlt év szeptemberi, illetve az egészségbiztosítási járulék idén januárban történt további emelése – áll a KSH gyorsjelentésében.

A nemzetgazdasági havi nettó átlagkereset 112 700 forintot tett ki, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 83 100 forint, a szellemi foglalkozásúaké 145 900 forint volt. A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 191 300 forintra nőtt, 7,5 százalékkal haladta meg az előző év január-áprilisi szintet. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya 2007. január-áprilisban átlagosan 4,9 százalék volt.

(MNO, MTI)