Nem árt, ha a több-biztosítós egészségügyi rendszerbe beszállni készülő magáncégek tisztában vannak azzal, hogy politikai változás esetén struktúraváltozás lesz – mondta Surján László a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke, európa parlamenti képviselő keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
A KDNP minden olyan garanciát elutasít, ami a magántőke számára a hasznot biztosítaná – hangsúlyozta Surján László. Hozzátette: a tisztánlátás érdekében követelik, hogy ne csak a szerződések végleges szövegét, hanem a tervezeteket is hozzák nyilvánosságra. Szerinte a mára elveszett bizalmat így lehetne helyreállítani.
A politikus hangsúlyozta: a KDNP a nemzeti kockázatközösség talaján álló, egységes egészségbiztosítást akar, és elveti a biztosítás régiókra való bontását. Ez utóbbit Surján László azzal indokolta, hogy a kisebb kockázatközösség kevesebb beavatkozást tud befogadni, ám az adminisztratív költségek nőnek. Fontos elemként hozzátette: csökken a szabad orvosválasztás esélye.
A kereszténydemokraták alelnöke úgy vélte, hogy az egészségügyben az elmúlt egy évben történt átalakítások, változások azt mutatják: a kormány hadat üzent a szegényeknek, az intézkedések a szegényebb népréteg kárára történnek. Példaként a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetését említette, amely megfogalmazása szerint „regresszív adó„, hiszen a szegények jövedelmének nagyobb hányadát viszi el, mint a tehetősekét.
A KDNP számára elfogadhatatlan a forráskivonás az egészségügyből. Surján László ezt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2004. évi, az egészségügy kiadásairól szóló adataival támasztotta alá, amely szerint 24 vizsgált ország közül Magyarország a 18. helyen áll. A sajtónak átadott adatsor szerint Magyarország Portugália mögött áll, hazánkban csaknem feleakkora az egy főre jutó egészségügyi kiadás, mint a déli országban. Magyarország Dél-Koreát, Csehországot, Szlovákiát, Mexikót, Lengyelországot és Törökországot előzi meg.
Kökény: nincs szó több-biztosítós rendszerről
Kökény Mihály, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának szocialista elnöke kedden úgy fogalmazott: nincs szó több-biztosítós rendszerről. Továbbra is jövedelemarányos befizetés és szükségletarányos ellátás lesz. Hozzátette: ez egy egységes egészségbiztosítási rendszer, ahol a törvény a járulék mértéket meghatározza, és amelyben pénztárak működnek majd. A pénztárakban az állam lesz a többségi tulajdonos, és kisebbségi tulajdonrészt szerezhetnek benne magánbefektetők.
A bizottsági elnök kiemelte: a magántőkére, ha kisebbségben is, azért van szükség a pénztárakban, hogy hatékonyabb és ésszerűbb forrásfelhasználás valósulhasson meg. Kökény megjegyezte: az egészségbiztosítási rendszer átalakításában partnerséget vállalni szándékozó magánbefektetőknek senki, semmilyen garanciát nem adott. Kökény szerint a Fidesz folyamatosan bizonytalanítja el a magánbefektetőket az egészségügyben. Közölte azt is: szó nincs arról, hogy a szegények kiszorulnak a rendszerből.
A koalíció változtatott a profitorientált biztosítók eddig használt megnevezésén, amióta az OVB júliusban átengedte a több-biztosítós rendszerről szóló népszavazási kezdeményezést. A szocialisták a kifejezést „térségi felelősséget viselő egészségpénztárra” cserélik.
(MTI, MNO, hirtv.hu)
origo.hu
Elegánsan verték vissza a nemzetellenes trollfalkát a Csík zenekar igazi rajongói
