Elmarad a gázháború

A Die Presse úgy értesült, hogy Moszkva másfél milliárdos hitele egyelőre megakadályozta, hogy a Gazprom elzárja a fehéroroszországi gázcsapokat. A Frankfurter Allgemeine Zeitung kijelenti, érdemes figyelni, kit jelölnek a pártok 2009-ben köztársasági elnöknek, mert ebból akár következtetni lehet a leendő szövetségi kormány összetételére.

Die Presse (presse.com)

A konzervatív osztrák napilapban Jens Hartmann Másfél milliárd dolláros földgázhitel Fehéroroszországnak című cikkében a Minszk és a Gazprom birkózásával foglalkozik.

Fehéroroszország pénzügyi nehézségeit kívánja enyhíteni az Oroszország által nyújtott másfél milliárd dolláros hitel. Ebből a hitelből kell a minszki kormánynak a Gazprommal szemben meglévő adósságait kiegyenlítenie. E hitellel sikerült elhárítani a fehéroroszországi szállítások leállításának veszélyét, bár a részletekről még vitatkoznak a felek.

A gázcsapok esetleges elzárása hatást gyakorolt volna Nyugat-Európára is. Fehéroroszország az energiahordozók egyik legfontosabb tranzitállama Oroszország és az EU között. Ezen államon keresztül fut az orosz gázexport negyede, ami 2006-ban 161,5 milliárd köbméter földgázt jelent.

Fehéroroszország július 23-án esedékes, 500 millió dolláros gázszámláját képtelen volt kifizetni. Az adósságcsapdát elkerülendő, Alexander Lukasenko minszki elnök februárban Moszkvában jelentős hiteleket kért. Az orosz állami Duma ősszel dönthet a hitel megítéléséről.

A 1,5 milliárd dollár, melyet a földgázimport támogatására szánnak, vélhetően nem sokáig fog kitartani. Szakértők szerint Minszk már az év végéig 1,2-1,5 milliárd dolláros adósságot fog felhalmozni a Gazprommal szemben. Egyelőre csak találgatnak arról, mi történik ezután. Amióta Oroszország nem hajlandó tovább támogatni a fehérorosz tervgazdaságot, azóta Minszk pénzügyi helyzete rendkívül feszült.

A hitel vélhetően rövid távon stabilizálja a Lukasenko rezsimet. A súlyos gazdasági problémákkal küzdő minszki rezsim felszólította a lakosságot, hogy takarékoskodjon a földgázzal, s időközben már átállították pl. a gabonaszárítókat fatüzelésűre.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilapban Günter Bannas Játékosnak és stratégáknak című cikkében foglalkozik a köztársaságielnök-választás mögött meghúzódó játszmákkal.

Kurt Beck SPD elnök még egyszer hangsúlyozta, pártja jövő ősszel tárgyal a leendő köztársaságielnök-jelölt személyéről. Magára a választásra 2009 májusában kerül sor – röviddel az EP voksolás és néhány hónappal a Bundestag választások előtt. A pártok között általános a vélemény, a szövetségi elnökválasztás már jelzés lehet a tekintetben, milyen koalíciót alakítanak a Bundestagban a választások után. Hasonló volt a helyzet 1969-ben. Az akkori elnökválasztásokra szintén a nagykoalíció idején került sor. Akkor állt össze az SPD és az FDP, hogy Gustav Heinemannt (SPD) szövetségi elnökké válassza – Gerhard Schröderrel, a CDU/CSU jelöltjével szemben. (Aki nem volt rokona az SPD kancellárnak – a szerk.) A két párt végül az 1969-es szövetségi választások után is folytatta az együttműködést, véget vetve ezzel a nagykoalíciónak.