Eddig csak egy nagy egyetem határozott úgy: mentességet ad a diákok bizonyos hányadának a FER, azaz a tandíj fizetése alól. Mint arról az MNO már korábban beszámolt, az ELTE nulla százalékban határozta meg a mentességet kapók körét.
A tandíj valószínűleg mindenhol a rektori konferencián egységesen elfogadott 105 ezer forint lesz. A pécsi egyetemen, mivel épp új vezetősége van az intézménynek, és átmeneti időket élnek, nem tudtak választ adni az MNO kérdésére: a diákok mekkora köre kap majd mentességet a képzési hozzájárulás fizetése alól. A miskolci egyetemen nem tartják aktuálisnak a kérdést, mert – mint mondták –, csak egy év múlva kell először fizetniük a hallgatóknak, így még nem született döntés a kérdésben. Szintén nem döntöttek még a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen sem. A debreceni intézmény illetékesét nem sikerült elérni.
A Corvinus Egyetemen „a képzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesítést – a jogszabálynak megfelelően – az egyetemi szabályozás a tanulmányi teljesítmény alapján a hallgatók 15 százaléka számára teszik lehetővé karonként. A mentesítés egy tanévre, előzetesen történik” – írja az intézmény lapunk számára eljuttatott közleménye.
A Műegyetemen Kiss Norbert rektorhelyettes azt hangsúlyozta: az egyetemeknek maguknak kellene kigazdálkodni a képzési hozzájárulás fizetése alól mentességet kapott hallgatók tandíját, vagy éppen azt a többi diákkal kellene kifizettetni, azaz arányosan megemelni a 105 ezer forintot. Úgy véli, ezt az intézmények nem fogják vállalni.
HÖOK: átverés
Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke is így látja. Az elnök az MNO-nak azt mondta: nem igaz, hogy az eddigi rendszerben nem volt átjárás a költségtérítéses és az államilag finanszírozott hallgatók között, mindenhol esély volt arra, hogy megfelelő tanulmányi átlag esetén átvegyenek valakit az államilag finanszírozott képzésre, ha volt ott szabad hely, és bizonyos átlag alatt le lehetett csúszni a költségtérítéses képzésbe is. A HÖOK elnöke ugyanakkor a korábban vázolt okok miatt úgy látja, a tandíjmentességről szóló kormányzati szólam „átverés”.
A Kormányszóvivői Iroda válaszolt is, meg nem is
A Kormányszóvivői Iroda az MNO számára eljuttatott közleményében azt hangsúlyozza, hogy „a tanulmányi eredményei alapján a felsőoktatási intézmény a hallgatók legfeljebb 15 százalékát mentesítheti a tandíj fizetése alól, azonban ez csak az egyik lehetőség a kiváló teljesítményű hallgatók elismerésére”. Mint írják, a tandíj teljes összege többletforrásként a felsőoktatási intézménynél marad, ennek egy részét fejlesztésekre fordíthatják az intézmények, 30-50 százalékát pedig kötelesek tanulmányi ösztöndíjra fordítani. Ez azt jelenti, hogy az átlagos tandíjterhelés 30-50 százaléka visszakerül a diákokhoz – legalábbis a Kormányszóvivői Iroda szerint. Az ösztöndíj a teljesítmény és a szociális helyzet alapján differenciáltan jár a diákoknak – hangsúlyozzák.
Válaszukban arra is kitérnek, hogy a tandíj bevezetésével az államilag finanszírozott képzésben is „megerősödik a hallgatók személyes felelőssége és érdekeltsége a képzésük irányának helyes kiválasztásában”, és az ösztöndíj is arra készteti őket, hogy tanulmányaikat minél eredményesebben végezzék el.
A Kormányszóvivői Iroda válasza csak egyetlen dologra nem tér ki, arra, amit az MNO kérdezett, hogy tudniillik mi a válasza most Gyurcsány Ferencnek és a kormánynak, hogy kiderült: az általuk oly sokszor emlegetett 15 százaléknyi ingyenességet szinte sehol nem biztosítják a hallgatóknak...
brazil fociválogatott
Teljesül Ancelotti nagy álma, megvan az új csapata
