Növekedés, átláthatóság, igazságosság és egészségügy – ebbe a négy csomagba helyeztek el több tucatnyi intézkedést az egyházfinanszírozástól az ügynökügyön és nyugdíjrendszeren át az újabb adócsomagig a koalíciós szerződés vasárnap aláírt mellékletében. A megállapodás, melyre a nyereségérdekelt biztosítók rendszerének mindkét kormánypárt által támogatott bevezetése kapcsán került sor, komplett intézkedéscsomagot jelent.
Adócsökkentés?
A dokumentum szerint az adócentralizáció tavalyi mintegy 40 százalékos szintről a konvergenciaprogramban foglaltak szellemében 2010-re 37 százalékra csökkent. A kormány a jogszabályok egyszerűsítését, az adók számának csökkentését (pl. egyes adók megszüntetése, összevonása), a vagyoni típusú adók súlyának növelését, valamint az adminisztráció egyszerűsítését ígéri.
Jövő januártól új áfatörvény lép hatályba és a dokumentumban szerepel a munkaadói és a munkavállalói járulék, a szakképzési, a rehabilitációs hozzájárulás, az innovációs járulék összevonása, továbbá a környezetvédelmi termékdíj, környezetterhelési díj egy törvényben való szabályozása.
Jön az ingatlanadó, a szigorúbb szja keményebb bírságokkal
A kedvezményeket itt is tovább faragják, várhatóan a biztosítások és az őstermelők adókedvezményét csökkentik. Egyszerűsítenék az egyéni vállalkozók adóalap-megállapítását – vállalkozói adózásukat az egyéni cég formájának bevezetésével ki is vennék az szja alól –, összevonnák az alap és a kiegészítő adójóváírást, valamint csökkentenék annak mértékét.
Tovább keményítenék az ellenőrzést is, ennek jegyében tervezik a szankciórendszer felülvizsgálatát, a mulasztási bírságok felemelését, a regisztrációhoz kapcsolódó ellenőrzés bevezetését és az ellenőrzési kapacitások növelését. Szerepel a megállapodásban az értékalapú ingatlanadó bevezetése is.
Emelkedik valamikor a nyugdíjkorhatár is
A kormány a megállapodás értelmében ez év végéig dönt a nyugdíjkorhatár emeléséről, a korai nyugdíjba vonulás visszaszorításáról, valamint a nyugdíjminimummal, a résznyugdíjjal és a nyugdíjmérték-szabállyal kapcsolatos, még 1997-ben törvénybe foglalt előírások újraértékeléséről. A kormány célja az, hogy a nyugdíjbiztosítás hiányának mérséklését a járulékmérték emelése nélkül érje el, amivel persze nem zárták ki a járulékemelés lehetőségét.
A kormány újraszabályozná a foglalkozáshoz kapcsolódó nyugdíjkedvezményeket, így a fegyveres szervek tagjainak számos nyugdíjkedvezményét, a bányászoknak és egyes művészeti tevékenységet folytatóknak korkedvezményét. Október végéig megszületik a terv a társadalombiztosítási nyugdíj és a magánnyugdíjpénztárak viszonyának rendezésére is, míg a 2030 után jelentkező további hiányt a hosszú távú modell kialakítása keretében kell kezelni a dokumentum szerint. Megvizsgálják az állampolgársági nyugdíj bevezetésének a lehetőségét, valamint azt, hogy a rokkantsági ellátás leválasztható-e az időskori nyugdíjrendszerről.
Új szociális törvény szigorodó rászorultsági ellenőrzésekkel
A kormány új szociális törvényt alkot jövő tavasszal. Az új rendszer nagyobb hangsúlyt fektetne a hozzáférés egyenlőségére, a jogosultság szigorúbb ellenőrzésére, de már év végéig döntene arról, hogy a teljes támogatási rendszer rászorultsági alapú legyen. A kormány fontolgatja egy utalványrendszer bevezetését, valamint a szociális ellátásban a piacnyitás lehetőségét is.
Ügynökökről és egyházakról
A koalíciós megállapodás kiterjedt az ügynökügy megoldásának újabb kísérletére. Ennek értelmében a kormány július 15-ig független szakértői bizottságot állít fel az iratátadás törvényben szabályozott eljárásának teljesítését elemző és értékelő jelentés elkészítésére. A koalíciós pártok egyetértenek abban, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában meg kell teremteni az anyagok rövidebb időn belüli feldolgozásának, megismerhetővé tételének feltételeit.
Az egyházak finanszírozásával kapcsolatban arról állapodott meg a két párt, hogy áttekintik az adószázalékok felajánlásait és a kiegészítő kedvezményeket annak érdekében, hogy kiváltsák a kiegészítő támogatást.
Jobban ellenőrzött közpénzköltés?
Döntöttek arról, hogy év végéig létrehozzák a költségvetési hivatalt, amely a parlament alá lesz rendelve, valamint úgy módosítják az Állami Számvevőszékről szóló törvényt, hogy az ÁSZ hatáskörébe a továbbiakban a költségvetés végrehajtásának ellenőrzése is beletartozzon, beleértve az egyenlegkövetelmények betartásának ellenőrzését.
Változik a pártfinanszírozás is, a kormány tervei szerint már a 2010-es választások idején hatályban lesz az új jogszabály. Ez tartalmazza az elkülönített kampányszámlát, kizárja a pártok támogatói közül a vállalkozásokat. A koalíciós pártok olyan szabályokat szeretnének, amelyek csökkentik a kampány hosszát, és így a reklámköltéseket is. A törvény rendezné a pártok által használt ingatlanok helyzetét, valamint várhatóan meghatározza a kampányköltségek határát is.
Oktatás, egészségügy: további „reformok”
A kormány növelné az informatikai normatíva mértékét, átírná a közalkalmazotti törvényt, hogy az újonnan felvett nem oktató foglalkoztatottakat a közalkalmazotti státusztól eltérő formában is alkalmazhassák.
Az oktatók között teljesítmény-alapú differenciálást kell lehetővé tenni minimum a bértömeg 20 százalékának erejéig jövő januártól. Folytatódik a szakképzési reform, így a szakképző iskolák mindegyikének megteremtik a lehetőséget arra, hogy térségi integrált szakképző központtá alakuljanak.
Az egészségügyben megkezdték a szerkezeti reformokat, a kórházi struktúra ésszerűsítését, ezt a biztosítási oldal átalakításával folytatják. A járulékokat az APEH-en keresztül továbbra is az Egészségbiztosítási Alap, illetve a feladatainak ezt a részét átvevő utódszervezet gyűjti be. A pénzt korrigált fejkvóta szerint 5-8 kötelező egészségbiztosító pénztár (KEP) fogja megkapni. Az új pénztárak kezdettől fogva az egész országban toboroznak tagokat és az egész ország területén köthetnek szolgáltatói szerződéseket.
(index.hu)
lmbtq
A szakértő válaszol: ilyen korú gyerekeknek tarthatunk LBMTQ-érzékenyítést
