Mi történt az unióban az energiaárakkal, miután július első napjától az Európai Unió (EU) tagországainak zömében életbe lépett az áram- és gázpiaci liberalizációról szóló szabályozás? Miért gondolja azt az unió, hogy az energia ára csökkenni fog, amikor az a piacnyitás hatására több tagállamban is drágulhat? – kérdezte lapunk brüsszeli tudósítója Ferran Tarradellast.
Andris Piebalgs energiaügyi biztos szóvivője először is elmondta, hogy az energia árát számos más tényező is befolyásolja. Kifejtette, hogy a tapasztalatok szerint a valódi piaci viszonyok közepette az árak csökkenő tendenciát mutatnak. Példaként említette a légi fuvarozás esetét, ahol a piac megnyitása előtt az árak csaknem négyszer magasabbak voltak a mostaninál. Ez nem jelenti azt, hogy ilyenkor feltétlenül szükségszerű az árcsökkentés. Ugyanakkor az energiatarifáknál a piacnyitás után az EU erre számít, az árakat ugyanis csak a kereslet és a kínálat szabja majd meg, nem pedig olyan külső tényezők, mint a monopolhelyzet vagy pedig a verseny hiánya.
Lapunk azon kérdésére, hogy miközben nekünk már jövő január elsejétől meg kell nyitnunk árampiacunkat, Görögország miért mentesül ettől egészen 2030-ig, Piebalgs energiaügyi biztos szóvivője azzal felelt, hogy különleges helyzete miatt. Görögország a szabályozásra vonatkozó döntés idején ugyanis földrajzilag el volt szigetelve az uniótól, azaz nem volt uniós tagországgal határos. Ugyanez a helyzet vonatkozik a két szigetországra, Ciprusra és Máltára is. Végül arról érdeklődtünk a szóvivőtől: miért tekinti Brüsszel előnytelennek a hosszú távú áramvásárlási szerződéseket, amikor az legtöbbször az olcsón vásárolt energiaforrás garanciája. Tarradellas erre azt felelte: – Ha a hosszú távú szerződésről a fogyasztó dönt, akkor mi ebben nem látunk semmi rosszat, de nem szeretnénk, ha a cégek rákényszerítenék hosszú távú szerződéseiket a fogyasztókra. Vagyis a fogyasztóknak meg kell hagyni a választás szabadságát. A hosszú távú szerződések viszont a fogyasztókat „béklyóba verik”, s nem tudnak ellátót cserélni – érvelt a biztos szóvivője.
Drágulásdömping
Lejárt az olcsó energia ideje. Az elektromos áramot szolgáltató német vállalatok szövetségének bejelentése július elseje óta fokozott gondot okoz a fogyasztóknak. Egy héttel ezelőtt megszűnt az eddigi gyakorlat, hogy a tartományok földművelésügyi minisztériumain keresztül állami ellenőrzés szabályozza a tarifákat. A köztársaság területén működő ezer áramszolgáltató közül 126 azonnal megemelte az árakat. Az energetikai cégek szövetsége (VDEW) 2007-re átlagosan ötszázalékos áremelkedést helyez kilátásba az ország 39 millió háztartása számára. A regionális eltérések meglepő különbségeket mutatnak. A drágulás rekordjáról a Szászország-Anhalt tartományhoz tartozó Weissenfels szolgáltatója gondoskodott 34 százalékos áremeléssel. A legkedvezményesebben Bajorország lakossága jut elektromos energiához.
Az állami felügyelet megszüntetése, a tartományokkal szembeni engedélyezési kötelezettség felszámolása furcsa magyarázatra támaszkodik: a rendelet nem alkalmas arra, hogy elejét vegye az emelkedő áraknak. A jövőben a kartellhivatalok igyekeznek majd gondoskodni arról, hogy egyes konszernek piaci visszaéléseit megakadályozzák. A statisztikusok első adatai ennek egyelőre semmi jelét nem adják, egy négyfőnyi átlagcsaládot – négyezer kilowattos áramfogyasztás mellett – 2007 végén 815 euró terhel, hét százalékkal több, mint tavaly. A tizenhat tartomány közül mindöszsze három – Saar-vidék, Mecklenburg–Elő-Pomeránia, Bréma – büszkélkedhet azzal, hogy egyelőre stabilak az árak. Az energetikai szektor cégeinek a hat hónappal ezelőtt hatályba lépett többletértékadó-emelés már lehetőséget nyújtott arra, hogy áraikon változtassanak.
Az elektromos energia drágulása, a szolgáltatók ajánlatai közötti különbségek új távlatokat nyitnak a fogyasztók előtt is, akik felmondhatják eddigi szerződéseiket, és új, olcsóbb szolgáltatót kereshetnek. A Verivox fogyasztóportál kimerítő információval szolgál a kínálkozó lehetőségekről, s azzal biztatja a polgárokat, hogy az új szolgáltató kiválasztásának esélye még soha nem volt olyan sokat ígérő, mint ezúttal. Meglepő, hogy a fogyasztók ennek ellenére igen óvatosan élnek e lehetőséggel. Visszatartja őket a szerződésbontás vélt adminisztrációs buktatója és a félelem, hogy az új szolgáltató esetleg áldozatul esik olcsó ajánlatának, csődbe jut, és ezzel megszakad az áramszolgáltatás. Ám aggodalmuk alaptalan. A kiválasztott cégek költségmentesen magukra vállalják az átállás ügyintézését, egy esetleges fizetésképtelenség során pedig automatikusan működésbe lép az államilag garantált alapszolgáltatás azon a vállalaton keresztül, amelynek a régióban a legtöbb vevője van.
Az elektromos energia árának emelkedése új lendületet adott az áramszolgáltatással foglalkozó politikai vitának is. A kereszténydemokrata–szociáldemokrata nagykoalíció továbbra is kitart azon terve mellett, hogy 2020-ig leállítja az országban működő atomerőműveket. A helyükbe lépő források közül Sigmar Gabriel szövetségi környezetvédelmi miniszter a szél- és a napenergia mellett kardoskodik, különös tekintettel a klímavédelemre, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Az SPD politikusa szerint Németország óriási technológiai kihívás előtt áll.
Teljes liberalizáció
Szlovákia felkészülten várta július elsejét, amikor életbe lépett az EU áram- és földgázpiacot felszabadító előírása, ennek megfelelően sem a vállalkozóknak, sem a polgároknak nem kell tartaniuk árrobbanástól – állítja Miroslav Lupták, a hálózati ágazatok árszabályozási hatóságának szóvivője. Emlékeztet arra, hogy a szlovák parlament már 2003-ban elfogadta a korábbi kormány pénzügyminisztere, Ivan Miklos által kidolgozott koncepciót és törvényes hátteret, amely gyakorlatilag mind az áram-, mind a gázszolgáltatás esetében teljes árliberalizációt jelentett. Mellesleg ennek az új törvényes háttérnek a szülötte maga a hatóság is, amely független állami hivatalnak minősül, s munkájára sem a kormánynak, sem a törvényhozásnak nincs közvetlen ráhatása.
Az említett koncepció alapján Szlovákiában már három éve külön egységként működnek a villanyerőművek, s önálló jogi személyek lettek a villanyhálózat működtetői, illetve az áramszolgáltatók, amelyekből regionális szinten négyet hoztak létre az országban, s részvénytársaságként dolgoznak olasz, német és francia érdekeltségű tőkével, de a szolgáltatóknak a helyi és a regionális önkormányzatok is résztulajdonosai. Az árszabályozási hatóság ez idáig a szolgáltatókkal állt csak kapcsolatban, ők terjesztették elő minden évre az új árakat, ami az idén változik majd. Lupták szerint ugyanis fontos, hogy a szolgáltatói szabadpiaci viszonyok közepette ne csak a szolgáltatókra vonatkozzon a „tisztességes nyereség elve”, hanem a piac minden résztvevőjére, azokra is, akik az új feltételek mellett akarnak a piacra lépni. Ennek megfelelően most folyik a szakmai vita arról a rendeletről, amelyet a hatóság dolgozott ki, s amely pontosan körülhatárolja, mit fogad el a jövőben „indokolt termelési kiadásnak” mind az erőművek, mind a hálózatokat működtető cégek esetében, s annak fényében nyolc százalékban maximalizálja a nyereség lehetőségét.
Ugyanez a folyamat lejátszódott a gázszolgáltatóknál is, azzal a különbséggel, hogy a német és francia érdekeltségű Szlovák Gázművek Rt. monopolhelyzetben van, de a tranzitnak és a lakossági szolgáltatásnak nincs már egymáshoz köze. Az áremelkedés ebben az esetben azonban nem zárható ki akár már január elsejétől sem, de az nem az új uniós előírás függvénye, hanem a kőolaj, illetve a földgáz világpiaci ára alakulásának lesz a következménye.
Az EU-val kötött megállapodás értelmében július elsejétől Romániában is teljes egészében megnyílt az energiapiac. A részleges nyitás tulajdonképpen már az ország fél évvel ezelőtti uniós csatlakozásakor megtörtént, ám ez akkor még kizárólag a nem lakossági fogyasztók piacára vonatkozott. Mostantól viszont már a teljes piacon megjelenhetnek az alternatív áram-, illetve földgázszolgáltatók, a fogyasztók pedig maguk választhatják meg, melyik cég szolgáltatásait kívánják igénybe venni. Keleti szomszédunknál a villamosenergia-piac nyitottsága jelenleg 83,5, a földgázé pedig 75 százalékos.
Ahhoz, hogy válthassanak, a felhasználóknak a szerződésbontási szándék előtt harminc nappal értesíteniük kell a jelenlegi szolgáltatót, amely a váltás költségeit nem terhelheti rá a lakossági fogyasztókra – vagyis a váltás a felhasználók számára díjmentesen zajlik. Olosz Gergely, a földgáz szabályozását felügyelő romániai hatóság elnöke szerint elvileg elképzelhető lesz, hogy az ország déli részén élő fogyasztó történetesen az északi régióban működő szolgáltatótól vásároljon gázt, ám úgy véli: nagy vándorlásra nem kell számítani. Az országos energiaszabályozó hatóság előrejelzése szerint sem él majd a szabad választás lehetőségével a fogyasztók többsége, bár több bukaresti szakértő nem zárja ki, hogy tíz éven belül a lakossági fogyasztók mintegy ötven százaléka iratkozik át új szolgáltatóhoz.
Románia nem akarja emelni a gáz árát
Az átállás első számú nehézsége abban áll, hogy a huszonkétmillió lakosú országot a regionális energiaszolgáltatók felosztották egymás között, s az alternatív társaságok csak abban az esetben törhetnek be egy területre, ha bérlik a vezetékeket a már megtelepedett társaságoktól. A villamosenergia-piacon például nyolc regionális szolgáltató van jelen, amelyeket az országos Electrica Rt.-ről választottak le. Az ország déli részén tevékenykedő Electrica Muntenia Sud, Dobrogea és Banat szolgáltatókat az olasz Enel vásárolta meg, két másikat pedig a cseh CEZ, illetve a német E.ON vett át. Ugyanakkor a szintén német RWE Energy-csoport közölte: érdekelt a fennmaradó három szolgáltató magánosításában.
Érdekesség, hogy az EU-tagországokkal összevetve a romániai lakossági fogyasztók fizetnek a legkevesebbet a háztartási gázért – köbméterenként 3,16 eurócentet, szemben az 5,53 centes uniós átlaggal. A korábban tervezettől eltérően július 1-jétől az országban mégsem emelték meg a földgáz lakossági árát, ami a bukaresti gazdasági és pénzügyminisztérium szerint „egy ideig” a jelenlegi szinten marad. A gázárakat legutóbb január elején módosították Romániában, akkor négy százalékkal csökkentek a lakossági tarifák. Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter nemrég közölte: Bukarest megpróbálja meggyőzni az Európai Bizottságot arról, hogy 2010-ig ne kelljen a földgáz belföldi árát az importéhoz igazítani, hiszen Romániában jelenleg a világpiaci ár mintegy negyven százalékát éri el a gáz értékesítési ára.
Tudósítóinktól
baleset
Tragédia történt egy lengyel bányában
