Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív frankfurti napilapban Georg Paul Hefty Bajor utánpótlásgondok című cikkében a Keresztényszociális Unió (CSU) egyik legfontosabb problémájával, a fiatal politikusi generáció hiányával foglalkozik.
A szerző szerint a CSU jelentős válság elé néz. Nem a választók menekülnek, vagy legalább is nem olyan mértékben, mint a CDU-tól és az SPD-től. Ugyan a CSU a 2005-ös Bundestag-választásokon 1,6 százalékot veszített a 2002-es eredményéhez képest, akkor azonban Stoiber volt az uniópártok kancellárjelöltje, s ennek következtében rendkívül jó eredményt értek el a keresztényszocialisták.
A CSU erejének igazi mércéje, amúgy sem a szövetségi, hanem a tartományi választási eredmények. 2003-ban 60,72 százalékos eredményével a Keresztényszociális Unió hatvanéves történetének második legjobb eredményével kétharmados tartományi gyűlési képviselethez jutott.
A kedvező közvélemény-kutatási eredmények ellenére Európa legsikeresebb pártja egy válság felé hajózik. Ez azonban Beckstein (1943), Huber (1946) és Seehofer (1949) generációjának távozása után válik láthatóvá. Őket az ötvenesek generációja követné, akiket még Bajorországban is teljesen ismeretlen müncheni frakcióvezetőjük és az oktatási miniszterük képvisel.
A negyvenes korosztályból egyedül Markus Söder pártigazgató emelkedik ki. Ebből a korosztályból Felső- és Alsó-Bajorország hatalmas lyuk tátong mióta a közösen a müncheni alapszervezettel félreállították a volt miniszterelnök lányát, Monika Hohlmeier. Egy kiemelkedő személy azonban nem elég két-három berlini miniszteri poszt, valamint a bajor tartományi kormány kiállítására.
Mivel a CSU vezetése tisztában van a politikailag és a média számára vonzó aktív hivatásos politikusok hiányával – számos gazdaságilag vagy tudományosan sikeres CSU-tagnak eszébe sincs a tartományi gyűlésbe vagy a Bundestagba jelöltetnie magát – a beszélgetéseikben megpróbálják a harmincéves reménységekre terelni a figyelmet.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali napilapban Irina Repke und Peter Wensierski Magamra várva című cikkében a második világháború végén megerőszakolt német nők és gyermekeik kálváriájával foglalkozik.
Évtizedekig tabu volt Kelet-Németországban az „orosz gyerekek” története. A plakátokon és transzparenseken 40 éven keresztül a német–szovjet barátságról áradoztak, a nemi erőszak nem illett a dicső szovjet hadseregről kialakított képbe. S mivel hivatalosan nem létezett az erőszak, ezért nem léteznek az így nemzett gyermekek sem. A szovjet katonák hivatalosan hősök voltak az NDK-ban, akik szétverték a fasizmust, és megmentették a német gyermekeket – nemhogy nemzettek volna néhányat, méghozzá erőszakkal.
Amikor a berlini fal leomlott, néhány ilyen gyerek lehetőséget kapott arra, hogy kiderítse származását. Ugyan a glasznoszty és peresztrojka már létezett, de egyetlen megállapodás sem kötelezte az orosz levéltárakat, hogy valamit eláruljanak az „orosz gyermekeknek”. S az egykori szovjet levéltárak sokáig zárva maradtak a múltjukat kutatók előtt. Sokan saját szakállukra kényszerültek kutatni.
Máig nincs arról még hozzávetőleges szám sem, hogy hány gyereket hagytak hátra a megszálló szovjet csapatok. Talán tízezreket – vélekedik Norman M. Naimark, Az oroszok Németországban című dokumentumkötet szerkesztője.
Az anyák és gyerekek később semmit sem tudtak arról, mi történt az „apákkal”. A Szovjetunió elutasított minden támogatási igényt. Már 1944-ben Moszkva meg kívánt akadályozni minden esetleges követelést. Egy rendelet értelmében a házasságon kívüli gyerek nem rokona nemzőjének, ennek következtében senkinek sem kell gyerektartást fizetnie.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap Peter Martos két írását közli, az egyikben, A Rába úgy habzik, mint az osztrák sör című írásban az osztrák termékek elleni bojkott esélyeit latolgatja. A szerző emlékeztet a Danone elleni eredményes fogyasztói fellépésre.
A másik Veteránok a Forma–1 és a Sziget Fesztivál között című cikkben a két rendezvénnyel foglalkozik.
origo.hu
Magyar Péter lelepleződött - ezt gondolják az emberek a gyalázkodó diszkópolitikusról
