Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Carsten Germis Merkel körülzárja Németországot című cikkében a szövetségi kormány terveit ismerteti. Hosszú ideig kereste a nagykoalíció azt a mottót, amit a 2009-ig tartó kormányzati ciklusának második szakasza fölé írhat. Néhány nappal azelőtt, hogy a kabinet a brandenburgi Meseberg-kastélyban kihelyezett kormányülést tart, Angela Merkel (CDU) és helyettese, Franz Müntefering (SPD), úgy tűnik, megtalálta ezt a jelszót, méghozzá a gazdasági patriotizmusban. „A szociális piacgazdaság régi mottója, miszerint az egyes embernek automatikusan jól megy, ha a vállalat sikeres, immár nem magától értetődő” – nyilatkozta a kancellár asszony. Ez a globalizáció egyik következménye, mely az emberekben azt az érzést kelti, hogy egyre igazságtalanabb a világ. „A politikának foglalkoznia kell ezzel az érzéssel, úgy, hogy alakítja a globalizációt” – fogalmazott Merkel. Ez Meseberg üzenete: az államnak meg kell védenie a német vállalkozásokat és vállalkozókat a globalizáció által teremtett verseny hidegszelétől.
Ha a kancellár és miniszterei csütörtök délután a mesebergi kastélyban összegyűlnek, akkor elsődlegesen arról tárgyalnak: miként lehet a német vállalkozásokat megvédeni a külföldi befektetési alapok felvásárlási törekvésétől, valamint hogyan lehet megmenteni a munkavállalókat a nem szívesen látott kelet-európai konkurenciától. A CDU/CSU és az SPD e tekintetben lényegében egyformán gondolkodik, legfeljebb a részleteken vitatkoznak. Mindkét nagy néppárt új protekcionizmusával meghajol a németek körében egyre terjedő globalizációs félelmek előtt. Alig lehet pontosan meghatározni, hogy a pártok közül melyik a hajtóerő e kérdésben. Az elzárkózási fantáziálásban a kereszténydemokraták alig valamivel maradnak le a szocialisták mögött.
A témakeresés egyik oka az a közvélemény-kutatás, mely a kancellárt és alkancellárt egyformán megijesztette. A lakosság 72 százaléka úgy gondolja: a kormány túl keveset tesz a szociális igazságosságért. A megkérdezettek negyede számára a bérek és árak alakulása a legfontosabb politikai probléma. 2006 végén még csak a megkérdezettek 11 százaléka gondolkodott így. Egyre több ember érzi úgy, hogy a gazdasági növekedés elkerüli őt. Minden drágul – mondják –, de a jövedelmek stagnálnak vagy igen lassan emelkednek.
Junge Welt (jungewelt.de)
A radikális baloldali napilapban Tomasz Konicz Stratégiai tengely című cikkében elemzi Angela Merkel budapesti látogatását. (A legtöbb lap elintézi a dpa hírügynökség pár szavas tényközlő tudósításával – a Szerk.) Ellentmondást nem vár senki, ha Angela Merkel kedden meglátogatja Budapestet. A „munkalátogatás” középpontjában a balkáni helyzet és a kétoldalú gazdasági kapcsolatok állnak. A magyar politikai elit teljes első vonala tiszteletét teszi a kancellárnál. A szociáldemokrata (!) Gyurcsány Ferenc és Sólyom László mellett a konzervatív ellenzéket vezető Orbán Viktor és az MDF elnöke is kapott időpontot.
A Németországhoz fűződő szoros gazdasági kapcsolatok ama kevés téma egyike, amelyben a rendkívül megosztott budapesti politikai vezetés egyetért. Magyarország klasszikus példája annak a hihetetlen erőnek, ahogyan a német tőke a kelet-európai periférián terjeszkedik. A terjeszkedést abból a példátlan profitból finanszírozzák, amit bércsökkentésből és szociális megszorításokból Németországban megtakarítottak. A Berlin által megcélzott, EU-n belüli politikai hegemónia gazdasági értelemben már régen megvalósult Kelet-Európában. Közösen Ausztriával – mely szomszédként nem véletlenül Magyarország második legnagyobb kereskedelmi partnere – egy történelmileg régen ismert stratégiai tengely van kialakulóban Berlin, Bécs és Budapest között. Ez nemcsak a gazdasági függőségre épül, hanem ideológiai érdekközösségre is.
Magyarországon hasonló államfelfogással rendelkeznek, mint Berlinben. Egy faji alapú „népcsoport-politikával” – (a kifejezés a nemzetiszocialista időkből származik – a szerk.) – Budapest megkísérli kedvezményekkel a romániai, szlovákiai és vajdasági magyar kisebbséget magához láncolni, és ezzel a szomszéd államok területi integritását legalább is áttételesen megkérdőjelezi.
Magától értetődik: Németország és Magyarország szorosan együttműködik a kisebbségi politikában. Nem lenne meglepő, ha a vajdasági magyar kisebbség helyzete a nemzetközi egyeztetések napirendjére kerülne, amennyiben Szerbia továbbra is elutasítaná Koszovó leválását: a kancellár Budapesten is tárgyalni kíván a „balkáni helyzetről”. S ezt Belgrád fenyegetésként is felfoghatja.
origo.hu
Kiderült, hogy mi okozta a raktártüzet a Soroksári úton
