Átépítés előtt – minek kell kordon a Kossuth térre?

Ellentmondásokkal terhes a Kossuth tér átépítési terve, az 1,2 milliárd forintos beruházást ugyanis az egyik verzió szerint a parlamenti mélygarázs megépítése nélkül akarják végrehajtani; ebben az esetben a kész közteret később újra szétszednék. Az sem érthető, hogy a nem túl látványos új teret miért kell kerítéssel körbevenni, hacsak nem azért, hogy folyamatosan rendelkezésre álljon a „műveleti területet” szegélyező kordon.

Megvizsgáltuk a Parlament előtti tér átépítésére az Országgyűlés Hivatala, a fővárosi önkormányzat és a Belváros pályázatnyertes dokumentációját, és számos ellentmondást találtunk a korábbi ígéretek és a mostani elképzelés között. A pályamunkát készítő S73 Kft. neve mellőzését kérő munkatársától megtudtuk: nem biztos, hogy az új köztér kialakításával egy időben készül el a Parlament mélygarázsa. Ebben az esetben viszont később fel kell szedni a díszburkolatot.

Ismert, az Országház előtt most a képviselők autói parkolnak, a parlament hivatala éveken át éppen azért nem járult hozzá a terület felszabadításához, mert úgy látta, mélygarázs nélkül máshol nem megoldható az autók elhelyezése. A kocka múlt ősszel fordult, amikor a tüntetések idején Demszky Gábor főpolgármester és Szili Katalin szocialista házelnök is úgy nyilatkozott, hogy kívánatos lenne, ha közpark és játszótér épülne az ország fóruma helyén. Ehhez képest kompromisszumnak tekinthető a mostani terv, hiszen az elmúlt húsz évben számos nagy demonstrációnak helyet adó parkoló nagy része térkő- és üvegtégla-burkolatot kap, így ha nem is a korábbi tág helyen, de továbbra is mód lesz a tiltakozó akciókra. Arra tegnap nem sikerült választ kapnunk, hogy mi lesz a hivatalosságok autóival.

Meglepő viszont, hogy a teret – nagyjából a múlt őszi rendőrkordon nyomvonalán – díszkerítéssel veszik majd körbe, éjszakára pedig bezárják. (Emellett a Parlament húszméteres határvonalán egy másik állandó biztonsági kerítés is épül.) „Mi, liberálisok mindig kiállunk az alkotmányos jogok érvényesülése, a gyülekezési és szólásszabadság jogának sérthetetlensége mellett.” Demszky Gábor írta blogjában e sorokat tavaly. A Kossuth tér bekerítése ennek némiképp ellentmondani látszik.

Kerítéssel a fővárosban eddig csak a játszótereket volt szokás körbevenni, hogy megóvják a gyerekeket a forgalomtól. A nehezen indokolható elképzelés ráadásul Mohácsi Sándor tájépítészt, a pályázat egyik készítőjét is meglepte, amikor a köztévé szerda esti műsorában szembesült azzal. Beleznay Éva, Budapest megbízott főépítésze ugyanakkor a Népszabadságnak azt mondta, hogy nincs miről vitatkozni, a kerítés része volt a pályázati kiírásnak. Amint azt a Magyar Nemzet megtudta, a tér zöld felülete minimális mértékben növekszik. Különös az is, hogy miért kerül 1,2 milliárd forintba a parkoló kövezése és a tér átalakítása, a szökőkutak kiépítése, miközben egy ötezer négyzetméteres, uniós szabvány szerinti játszótér nagyjából 180 millió forintból alakítható ki, és még Vác barokk főterének botrányokkal tarkított teljes rekonstrukciója is kijött egymilliárd forintból.

Velkei Tamás