Gyurcsány Ferenc – mivel éppen nyári szabadságát tölti Németországban és Hollandiában hajózva – miniszterelnöki üzenetben emlékezett meg a roma holokausztról. A levél szövegét a Kormányszóvivői Iroda bocsátotta a sajtó rendelkezésére, az állami megemlékezésen pedig Daróczi Dávid kormányszóvivő olvasta fel a szöveget.
Abból kiderül, a kormányfő büszke arra, hogy a magyar miniszterelnökök közül elsőként szólalhatott meg lovári nyelven az Országgyűlésben. Elmondása szerint ezzel a figyelmet akarta felhívni arra, hogy „egy köztársaság közös hazája a benne élő, különböző identitású embereknek. (...) És elsősorban felhívni a figyelmet arra, hogy Magyarország soha többé nem hagyja magára egyetlen polgárát sem, nem engedi megismétlődni azt, ami több mint hatvan évvel ezelőtt megtörtént. Megtörtént másként gondolkodókkal, megtörtént zsidókkal és cigányokkal: magyarokkal, honfitársainkkal. Igen, a holokauszt, vagy a porrajmos bizony nemzeti tragédia – kétszeresen is az. Magyarokkal történt és a bűnösök között is voltak magyarok. Testvérgyilkosság volt, egyike az emberiség legnagyobb bűneinek.”
Ezt kövtően furcsa állításokat fogalmaz meg a miniszterelnök: „Mi, akik ma együtt, vagy egymástól távol, de mégis közösen emlékezünk, tudjuk, hogy a vészkorszak nem fizikai, hanem verbális-szellemi erőszakkal kezdődött. Tudjuk például, hogy a roma holokauszt azzal vette kezdetét, hogy a cigányok számára megtiltották a legtöbbjük kenyérkeresetét jelentő muzsikálást.”
A kormányfő később arra is utal, aki ma, Magyarországon cigánybűnözésről beszél, az egy újabb holokausztot készít elő.
Az nem is képezheti vita tárgyát, hogy a cigányság többségének a kenyérkeresetét sehol sem a zenélés jelentette. A cigányok muzsikálásának magyarországi megtiltásával kapcsolatos adatokat pedig a Holokauszt Emlékközpont munkatársa nem tudott az MNO rendelkezésére bocsátani.
Kovács Tamás történész – miután átnézte a 1944-45-ben kiadott, a témához tartozó rendeletanyagot – közölte lapunkkal, hogy a muzsikálás rendeleti betiltásának nincs nyoma sehol. Kovács azt is megjegyezte, hogy tudomása szerint a „vészkorszak” közigazgatásának egészen más gondjai voltak. Többek között meg kellett szervezni a főváros védelmét, a visszavonulást és a kiürítést.
Ugyanakkor Kovács Tamás azt is megemlítette, hogy Németországban, a harmincas évek elején valóban volt egy olyan rendelet, amely megtiltotta a cigányoknak a jövedelemmel járó zenélést. A történész véleménye szerint ez keveredhetett valahogyan ide.
Mint ismeretes, a miniszterelnök már többször is tanúbizonyságát adta kultúrtörténeti, történelmi tájékozatlanságának. Így fordulhatott elő, hogy egy interjúban azt is megemlítette, hogy többször bérmálkozott. Tavasszal a „Megváltó által elrendelt sorsról”,
illetve a Megváltóhoz imádkozó zsidókról beszélt a holokauszt emléknapján, ami ellentétes a zsidó felekezet hitelveivel, hiszen a zsidók várják a megváltó eljövetelét, és nem imádkoznak hozzá.
Idei húsvéti üzenetében a miniszterelnök hungarikumnak nevezte a hímes tojást, viszont a feltámadásról, annak üzenetéről egyszerűen megfeledkezett.
A miniszterelnök levelét elolvashatjaitt.
szuverenitás
A szuverenitás nem önámítás, hanem drága kincs
