A katonatisztet a veszprémi laktanya parancsnok-helyetteseként a haderőreformra hivatkozva küldték nyugdíjba, a munkaügyi perét azonban elvesztette.
2002 februárjában felszólítást kapott a veszprémi helyőrség parancsnokától, hogy a szolgálati jogviszonya a nyugdíjba menetelével megszűnt, így nem tarthat igényt a szolgálati lakásra, s abból 60 napon belül ki kell költöznie. Káldi Frigyest – mint mondta – meglepte a levél, mert szerinte a nyugdíjazásakor biztosították arról, hogy az állami tulajdonú, ám a honvédség kezelésében lévő lakást minden kérelem benyújtása nélkül tovább használhatja.
Az ezredes idézte a lakástörvény 75. paragrafusát, mely szerint ha valakinek a szolgálati lakásra vonatkozó bérlete önhibáján kívül szűnik meg, akkor a részére cserelakást kell felajánlani.
„A haderőreformra hivatkozva küldtek nyugdíjba, nem lehetek tehát hibás, ezért megilletett volna legalább egy ugyanolyan méretű cserelakás” – vélekedett az ezredes.
Káldi Frigyes ezért a felszólításnak nem tett eleget, így végül a helyőrségparancsnokság a bírósághoz fordult. Az ezredes megjegyezte: ma már úgy látja, talán nem volt szerencsés, amikor a nyugdíjaztatása miatt perre ment, de – miként fogalmazott – nem tartotta „ennyire bosszúállónak” a volt parancsnokait.
Az ezredes kitért arra is, hogy a honvédelmi miniszter által méltányosságból felajánlott másfél szobás lakást azért nem fogadta el, mert az négyüknek kicsi lett volna, ráadásul a lakásbérleti szerződést is több okból elfogadhatatlannak tartotta.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) az üggyel kapcsolatban közleményt juttatott el az MTI-hez, melyben utalnak arra, hogy Káldi Frigyes Veszprémbe kerülésekor, 1997 decemberében azzal a feltétellel kapott szolgálati lakást, hogy a lakásbérleti szerződése csak a honvédségnél fennálló munkaviszonya időtartamára szól.
(mti)
ukrajna
Nem tudott magyarázattal szolgálni a magyar férfi halálára az ukrán nagykövet
