Több tízezer köztisztviselőt és közalkalmazottat érintenek azok a jogszabályok, amelyeket az idén fogadott el, illetve készít elő a kormánytöbbség. A jogalkotók úgy rendelkeztek, hogy augusztus 14-vel megszűnik az Orbán-kormány idején, 2001-ben létrehozott főtisztviselői, főtiszti pozíció. A közigazgatásban mostanáig mintegy 300 kiemelt tisztviselő és 150 főtiszt dolgozott. A hajdani rendelkezés célja az volt, hogy a versenyszféráéhoz hasonló stabilitást teremtsen a közhivatalokban. Ezt szolgálta az úgynevezett életpályamodell s a köztisztviselők és a közalkalmazottak díjazásának alapját képező besorolás, a bértábla is.
A Gyurcsány-kormány lényegében a főtisztviselői pozíció pótlására új hivatalnoki beosztást hozott létre. Az ezt betöltő tisztviselők egyes kormányzati projektek kimunkálását látják majd el. A központi és a középszintű közigazgatást érinti az az új rendelkezés is, amely szerint a minisztériumokban, az adóhatóságnál és a regionális közigazgatási hivatalokban a határozatlan idejű szolgálati viszonyt határozott idejűvé alakítják át. Ez a változás a tárcáknál a főosztályvezetőket is érinti. A hivatalvezetői és főosztályvezetői posztokat betöltő személyeknek augusztus 14-ig kellett nyilatkozniuk, elfogadják-e a hat évre szóló, határozott idejű megbízást.
Az érintett köztisztviselők felettesei – a miniszterek és a kormányfő – adott esetben elmozdíthatják azokat, akik nem felelnek meg az elképzeléseiknek, s a tisztségekre pályázatot írhatnak ki.
A mechanizmus teljes gőzzel január 1-jén indul be. Az ellenzéki pártok a törvényjavaslat parlamenti vitájában kifejtették, hogy szerintük a vezető köztisztviselők hat évre szóló megbízatása nem egyéb, mint politikai indíttatású átalakítás: a pártszolgák bebetonozása. Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője lapunknak azt mondta: a kormányzati ciklusokon átívelő ilyesfajta megbízatás szerinte hatalomátmentési kísérlet. A képviselő hozzátette: a kormányzat folytatja azt a gyakorlatot, amelyet a Gyurcsány-kabinet megalakulása után a közigazgatási államtitkári poszt megszüntetésével indított el. Az államapparátusban mindinkább egybemossa a szakmai és a politikai tevékenységet.
A jogszabály-előkészítés szakmai megalapozottságát a tapasztalatok szerint lényegében aláásta a közigazgatási államtitkári funkció kiiktatása a minisztériumok tevékenységéből. Ezt már a koalíció képviselői is többször elismerték, noha a szabályon nem változtattak. A döntés veszélyeire elsőként Sólyom László köztársasági elnök hívta fel a figyelmet. A második Gyurcsány-kormány államtitkárainak beiktatásakor közölte: a politikai funkciók a tárcáknál a főosztályvezetői szintig csúsztak le. A köztisztviselői törvény mostani módosítása a hatéves szolgálat bevezetésével a főosztályvezetőket is a politikai megbízottak közé emeli. A határozatlan időre szóló megbízást ugyanis féléves felmondással és az ez időre járó illetmény kifizetésével megszüntethették a felettesek. A határozott idejű megbízatás viszont csak úgy mondható fel, ha a hat évből még hátralevő évekre a minisztériumok kifizetik a tisztségviselő illetményét. Szakmai körökben ugyanakkor úgy látják: egy új összetételű Országgyűlés megváltoztathatná a most hatályba lépő köztisztviselői jogszabályt. A hatéves szolgálati viszonyt határozatlan idejűvé alakíthatná át.
A hatalomátmentést szolgáló jelenlegi rendelkezések kétségtelenül megszilárdítják az érintett pár száz tisztviselő pozícióját. Hasonló eredményre vezethet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tervezett átalakítása, az új regionális pénztárak kialakítása is. Az eddigi nyilatkozatokból ítélve az OEP-nél dolgozók alighanem biztos magánpozíciókat kaphatnak a privatizáció után. A szabályozás koncepciójának kimunkálásával azonban késlekedik a kabinet. Ez nem előnyös sem a hivatalnokoknak, sem az ügyfeleknek. Minden más területen jog- és létbizonytalanság fenyegetheti a köztisztviselői és a közalkalmazotti szférát. A rendvédelmi szervezetek nyugdíjszabályainak megváltoztatása, a szolgálati idő meghosszabbítása információnk szerint különösen a büntetés-végrehajtásban dolgozókat érinti hátrányosan, habár nem kedvez a rendőrség és a határőrség munkatársainak sem. A fegyveres testületek alkalmazottai számosan emiatt vonulnak nyugdíjba már az idei esztendőben. A közalkalmazotti bértábla várható megszüntetése különösen a pedagógusokat taszíthatja kilátástalan helyzetbe. Kovács Zoltán, a Fidesz képviselője, Pápa polgármestere úgy látja, a forráshiánnyal küszködő önkormányzatok mint munkáltatók várhatóan a tanárok, a tanítók pénzén is kénytelenek lesznek spórolni. A tehetősebb helyhatóságoknak ugyanakkor módjuk lesz rá, hogy a legjobb szakembereket alkalmazzák. Az esélyegyenlőség hiányát a jövő nemzedéke sínyli majd meg. A képviselő hozzátette: a munkabér a közalkalmazotti szférában mindinkább szabad alku tárgya lesz. Ehhez társul, hogy az iskolabezárások, összevonások nyomán több ezer pedagógus válik munkanélkülivé.
A Fidesz politikusa szerint még az idén elveszítheti állását az ugyancsak közalkalmazottként dolgozó orvosok egy része is. Az elbocsátás a kórházbezárások révén az egészségügyi területet a pedagóguspályánál is erőteljesebben sújthatja. A pápai kórház 467 alkalmazottja közül például 80-tól meg kell válniuk.
(Kulcsár Anna)
főpolgármester
Latorcai Csaba: A kormány segítene Budapestnek
