Olajügyek: szeptember elején már többet fogunk tudni

Szeptember 3-án, az olajügyekben keletkezett iratokat vizsgáló munkacsoport következő ülésén várhatóan nyilvánosságra hozzák a dokumentumok egy részét – közölte Szilvásy György szombaton. A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter szólt arról is, hogy több az irat mint gondolták.

A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter korábban elképzelhetőnek tartotta, hogy ez már júliusban vagy augusztusban megtörténik, de – mint mondta – sokkal több anyag van annál, mint amennyit gondoltak. Ráadásul a nyári szabadságolások is lassították a munkát.

A kormány június végén hozott létre munkacsoportot a mintegy 80 ezer oldalnyi, olajügyekkel foglalkozó anyag vizsgálatára, illetve titkosításának felülvizsgálatára. A munkacsoportban a Nemzetbiztonsági Hivataltól a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságáig valamennyi titokgazda képviselteti magát.

A távirati iroda úgy tudja, a munkacsoport eddig három ülést tartott, és a tagok egyetértettek abban, hogy a kezdeményezőjéről, Pallag László kisgazda képviselőről elnevezett parlamenti vizsgálóbizottság anyagainak felülvizsgálata, illetve az olajügyeket érintő teljes dokumentáció áttekintése ebben az évben nem hajtható végre.

Szivásy György az MTI-nek azt mondta: a negyedik ülésen vizsgálják a Pallag-bizottság dokumentumait, és egy részét várhatóan nyilvánossá is teszik. A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter július elején a távirati irodának úgy nyilatkozott: az olajügyekben keletkezett dokumentumok nyolcvan százalékának fel lehetne oldani a titkosítását, de figyelembe kell venni a nemzetbiztonsági és a bűnüldözési szakmai szempontokat is, ami csökkentheti ezt az arányt.

Az olajszőkítés és az ezzel foglalkozó olajbizottság anyagainak ügye azzal összefüggésben került reflektorfénybe, hogy Kármán Irén újságírót június 22-én éjjel Budapesten ismeretlenek brutálisan megverték. Az oknyomozó újságíró az olajszőkítési ügyek történetének feltárásával foglalkozik, Szemben a maffiával címmel könyve jelent meg a témában, illetve hasonló címmel filmet is készített.

Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális tevékenysége volt, a kilencvenes években óvatos becslések szerint is több százmilliárd forintos kárt okozva a költségvetésnek. Az „olajos ügyek„ 1991–1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO eltérő ára teremtett alkalmat. A két termék azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették, ezért színezték.

(MTI)