Seszták Ágnes: Gázzal főzünk, gázzal sütünk, azzal megy a kazán, azaz a fűtés és a meleg víz. Másutt hasonlóan, a folyosó végén éppen járni tanul egy kisbaba, azaz reggeltől estig pelenkában csúszkál a gangon. Egy szó, mint száz: mosakodni nem lehet, mert nincs gáz, ebédet-vacsorát főzni nem lehet, mert nincs gáz, és ha a három hónap igaz, akkor fűteni sem nagyon fogunk. Most ugyan hőség van, és mindenkiről csorog a víz, de egy nap alatt lehűlhet a levegő. Többen elrohantak rezsót és vízforralót venni, de a lavórboltokra is konjunktúra köszönt. A szép színes ismertetőben a gázművek arra int bennünket: ne üzemeltessünk gázkészülékek helyett elektromosokat, mert a vezetékek a falban beégnek. És hol az a fejezet, hogy mivel főzzünk három hónapig, hogyan mosakodjunk, fürdessük a kisbabát, akinek meg mosógépe sincs, melyik patakban moshat?
Ráadásul, úgy tűnik, a többi felújításnál is ugyanaz az alvállalkozó kapcsolgatja ki-be a gázt, mint a mi utcánkban. A határidő csúszása garantált. Szolgáltatás, piaci verseny, a fogyasztó kegyei? Veszünk egy jancsikályhát! Alul fűt, felül főz, minek ide gáz?
(Magyar Nemzet, 2007. augusztus 6.)
Megvan melyik iskolában dolgozik az a tanár, aki óvodába vinné az LMBTQ-propagandát
