Várkonyi Tibor: Ha hozzátette volna Csoóri, hogy mindahányan nagyjából egy táborba tömörültek, a népi írók összetartozó gárdájába, abban is igaza lett volna. Némelyek még egy pártba is, a Nemzeti Parasztpártba, kivált a második világháború demokratikus szellemi fölpezsdülése után. De nem voltak pártkatonák. Azért tudtak értékálló műveket alkotni, mert nem álltak akár a bővebb értelemben is vett napi politika szolgálatába. Miként nevezetes manifesztumával Csoóri is, akinek szövegét egyetlen párt és holdudvara rögtön csatazajjá erősítette. Csoóri emlékeztetője jó, csak a korabeli környezetet mellőzi. Volt a háború után egy igazán polgári és igazán színvonalas vicclap, Szabad száj volt a címe. Amikor Veres Péter távozott rövid életű honvédelmi miniszteri funkciójából, első oldalán rajzot közölt a katonaládával búcsúzó íróról: „Péter bácsi, aztán írjon ám…” Mert nem elég másokat fölszólítani, pártszövegek helyett illik példát is mutatni.
(Népszava, 2007. augusztus 22.)
Milánó
Öngyilkos lett egy férfi a bergamói reptéren + videó
