A kormány rendelheti el a megfenyegetett képviselők védelmét

A megfenyegetett országgyűlési képviselők védelmét az igazságügyi és rendészeti miniszter javaslatára a kormány rendelheti el - tájékoztatta a távirati irodát csütörtökön Kardos Imre dandártábornok, a Köztársasági Őrezred parancsnokának helyettese.

MNO
2007. 09. 20. 13:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A parancsnokhelyettest annak kapcsán kérdezte az MTI, hogy több kormánypáti és ellenzéki politikus, országgyűlési képviselő kapott fenyegető tartalmú üzenetet az elmúlt néhány napban. Kardos Imre emlékeztetett rá: a Köztársasági Őrezred kibővítette a Parlament melletti biztonsági zónát annak érdekében, hogy a képviselők biztonságosan tudják megközelíteni az Országgyűlést.

Ami a képviselők közvetlen és tartós biztosítását illeti, arról a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996-os kormányrendelet rendelkezik – tette hozzá. Mint mondta, eszerint annak a személynek az ideiglenes védelmét, akit az alkotmánnyal és törvényekkel összhangban álló közéleti tevékenysége miatt személye vagy közvetlen környezete ellen irányuló erőszakos cselekménnyel fenyegettek meg, annak a védelmét a belügyminiszter – ma értelemszerűen az igazságügyi és rendészeti miniszter – javaslatára a kormány rendelheti el.

A miniszternek joga van ahhoz, hogy a kormány két ülése között írásbeli utasításban intézkedjen a védelem megkezdéséről, és a következő kormányülésen jóváhagyásra a kormány elé terjeszti ezt – tette hozzá. Mint mondta, amennyiben megfelelő információk állnak a Köztársasági Őrezred rendelkezésére, úgy az őrezred – az országos rendőrfőkapitány útján – kezdeményezheti a miniszternél a képviselő ideiglenes védelmének elrendelését.

Jelenleg azonban nekünk is csak a sajtóban megjelent információk állnak a rendelkezésünkre, és ez magában kevés, hogy ilyen kezdeményezéssel éljünk – magyarázta. Hozzátette: az érintett képviselőknek kell a rendőrség rendelkezésére bocsátani a fenyegetéssel kapcsolatos információkat, és a fenyegetés összes körülményét értékelni kell. Mint mondta, sok múlik a fenyegetés jellegén, mértékén, az érintett személyes biztonságérzetén, azon, hogy mennyire érzi komolynak a fenyegetést. Azt is mérlegelnie kell a megfenyegetettnek, mennyire képes elfogadni a biztosítást, amivel a személyes szabadságát a biztonsága érdekében korlátozzák.

Mint mondta, a Köztársasági Őrezred sem létszámában, sem technikai felszereltségében nincs arra felkészülve, hogy több tíz vagy azt meghaladó nagyságrendű képviselőt biztosítani tudjon. Egyébként a kormányrendelet nem is nevesíti az őrezredet, hanem a rendőrség általános feladataként határozza meg a személy- és létesítményvédelmi intézkedést.

Tehát, ha szükséges ilyen intézkedés elrendelése, akkor nagy valószínűséggel ennek csak egy részét tudja végrehajtani a Köztársasági Őrezred, a többi az illetékes rendőrségeknek a feladata, különösen a vidéki képviselőknél – mondta. A parancsnokhelyettes azt mondta, egyelőre sem az őrezred, sem Takács Albert rendészeti miniszter nem kezdeményezte az ideiglenes védelmi intézkedések elrendelését.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.