A tájékoztatás szerint a december 5-ig látható bemutatón a Magyarország területén folytatott ásatásokon felszínre került leletanyagot, valamint a gyűjteményekben fennmaradt tárgyi emlékeket mutatják be.
Mint írják, a tárlat különlegessége, hogy ennek a díszkerámia típusnak legszebb darabjait az ország egész területéről egybegyűjtve most először tekintheti meg a közönség.
Az összegzés szerint a törökországi fajanszgyártás legnagyobb központjainak termékei hazánkba is eljutottak, és nemcsak a hódoltság területén, hanem a magyar főúri otthonokban is megtalálhatók voltak. Az egykor Magyarországon használt tárgyak többnyire edények voltak.
A törökországi Iznik és Kütahya települések világszerte fajansztermékeiről ismertek. A fajansz – a porcelánhoz hasonlóan – fehér színű, kemény, rendkívül finom, homogén anyagú. Előállításához megfelelő alapanyagra és magas szintű technológia ismeretére volt szükség. Írott és régészeti adatok alapján az izniki fajanszművesség a 15. század közepén alakult ki, a szultáni művészeti műhely támogatásával.
Konstantinápolyban (a mai Isztambulban) szintén feltártak kerámiaégető kemencéket, amelyeknek érdekes magyarországi vonatkozás is van: a Sárospatakon található úgynevezett bokályos ház fajanszcsempéi valahol ezekben a műhelyekben készültek el I. Rákóczi György megrendelésére, és kerültek a 17. században a vár egyik termének falaira.
MTI
Varga Zsolt: Mintha a homokot próbálnám ökölbe szorítani
