A fárszi nyelven mondott beszédében Ahmadinezsád egyszer sem ejtette ki az Egyesült Államok nevét, de nyilvánvalóan többször célzott rá, mint amikor kijelentette: az arrogáns hatalmak elveszítették hitelüket, „a népek és kormányok nem kötelesek alávetni magukat igazságtalanságaiknak".
Az iráni elnök pontokba szedve sorolta, hogy nézete szerint milyen kihívásokkal néz szembe a világ. Nem hagyta ki azt a nézetét sem, hogy a nagyhatalmak megsértik az emberi jogokat, a palesztin nép több mint 60 éve szenved az illegális cionista rezsim elnyomásától.
Említette Irakot is, ahol nem találtak tömegpusztító fegyvereket, megdöntöttek egy diktatúrát, ám a megszállás mégis folytatódik, önös érdekből – mondta. Az iráni elnök szerint a két világháborút túlélt, sok egyéb viszályon, a hidegháborún túljutott Európa népei „bizonyos nagyhatalmak" fegyverkezésének árnyékában, fenyegetettségben élnek.
Ahmadinezsád bírálta az ENSZ mai rendszerét is, amelyet szerinte a második világháborúban győztes nagyhatalmak alakították ki saját érdekeik alapján, visszaélve vétójogukkal a Biztonsági Tanácsban.
Az iráni elnök – aki három év alatt harmadszor beszélt az ENSZ-közgyűlés ülésszakának megnyitóján – nem hagyta ki, hogy itt is elmondja, hogy országa békés céllal fejleszti nukleáris programját.
Egy ideig nem volt egyértelmű, hogy az iráni elnök egyáltalán beutazhat-e az Egyesült Államokba, mivel nem tisztázott, hogy részt vett-e a teheráni amerikai nagykövetség elleni 1979–81-es túszejtési akcióban, és amíg az ügy nem zárul le, elvben nem kaphatna vízumot.
(origo.hu)
Kneecap ügy: A „szabadság szigete” elárulta a szabadságot
