Bayer Zsolt: Ez a nép mi vagyunk. Nincsen másik nép. A mifajtánk is ez a nép. Szoktam ezt tapasztalni, amikor felém vakkan a kérdés: miért nem áll valaki az élre, miért nem adja ki valaki a jelszót, miért nem vezeti valaki a népet a barikádokra? (És olyan jól tudom, kire gondolnak, szegények…) Azért nem, felebarátaim, amiért 1956-ban sem vezetett senki senkit. Azért nem, mert a forradalomhoz mindössze nemzet kell, vezér alig. Ilyen egyszerű a válasz. Meg aztán, kérdem a lánglelkűeket: és ugyan mi lenne mindjárt a forradalom után? A második napon? Erre a kérdésre kérem a válaszokat, aztán majd meglátjuk…
Ám jó, ha tudjuk, hogy a forradalom képtelensége nem egyenlő a beletörődéssel. A forradalom képtelensége még nem öli meg a lelket. Sőt… Amikor elköltözik a valóság, és nagyra nő a bűn, a mocsok, olyankor megnő a lélek árfolyama. Akiben van lélek, az a túlélő. A gulagot, Auschwitzot soha nem az erősek élték túl. Hanem akik nem adták oda a lelküket. Most, amikor egy esztendő alatt visszacsempészték nekünk megtagadottnak hitt negyven évünket, most, amikor a legképtelenebb gazemberek röhögnek az arcunkba, egészen közelről, lihegve, most, amikor ellopják az életünket, most két dolgunk is akad. Nem odaadni a lelkünket. Ez az egyik. Nem elfáradni, és nem hazamenni. Ez a másik. Nem elhinni, hogy ez megváltoztathatatlan. Na jó, akkor ez a harmadik.
(Magyar Nemzet, szeptember 15.)
Erdogan megerősítette álláspontját Ciprus kapcsán
