Határozatban szentesítette csütörtökön a szlovák parlament a felvidéki magyarok és a németek II. világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benes-dekrétumok érinthetetlenségét. A kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványa nyomán immár törvény által védett dekrétumok alapján az akkori Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették, csehországi kényszermunkára hurcolták el őket, s történt mindez a kollektív bűnösség elve alapján, amely elv az Európai Unió számára deklaráltan elfogadhatatlan.
Slota pártja a szlovák parlamenti pártok erőteljes támogatásával, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) törekvéseinek ellenében érte el a dekrétumok érinthetetlenségének törvényesített védelmét.
Barátságtalan lépés
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy a szlovák parlament elfogadta a Benes-dekrétumokat is magában foglaló, a II. világháború utáni dokumentumok érinthetetlenségéről szóló határozatot – írja közleményében az ellenzéki párt külügyi kabinetjének vezetője.
Mint írta, barátságtalan lépésnek tartják, hogy minderre azután került sor, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma szeptember 14-ei ülésén a Magyar Koalíció Pártja javaslatára mind az öt magyarországi parlamenti párt nyilatkozatot írt alá a szlovák-magyar megbékélés szükségességéről.
Véleménye szerint ezzel a lépéssel bebizonyosodott: Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Párt által képviselt szélsőséges nacionalizmust és sovinizmust a szlovák törvényhozás magáévá tette.
"Meggyőződésünk szerint a helyzetből az egyetlen kiutat az jelentené, ha a szlovák parlamenti pártok többsége visszatérne az európai elvekhez, az egységes és oszthatatlan emberi jogok, illetve a kisebbségek jogainak elismeréséhez, amibe nem fér bele egyetlen etnikai csoport hátrányos megkülönböztetése sem" – fogalmazott a politikus.
A Benes-dekrétumok alapján a világháború után Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól. A családokat vagyonuktól megfosztották, kitelepítették. A felvidéki magyarok közül több tízezer embert csehországi kényszermunkára hurcoltak. Mindez a kollektív bűnösség elve alapján történt, amely elv az Európai Unió számára deklaráltan elfogadhatatlan.
A magyar kormány elutasítja a kollektív bűnösség elvét
A magyar kormány elutasítja a kollektív bűnösség elvét, és sajnálatosnak, a két ország közös érdekeivel és az Európai Unió elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament döntését a Benesi Dekrétumok megerősítéséről – közölte a kormányszóvivő. Daróczi Dávid a miniszterelnök szavait tolmácsolva hozzátette, Magyarország a megbékélés pártján áll a feszültségkeltéssel szemben, ezért nem támogat olyan lépéseket, amelyek ezzel ellentétesek.
A magyar kormány határozott álláspontja, hogy a Benesi Dekrétumok közösségeket sújtó részei igazságtalanok voltak. Gyurcsány Ferenc sajnálatosnak tartja ezért a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által „A szlovákiai viszonyok második világháború utáni rendezéséről szóló háború utáni dokumentumok érinthetetlenségéről” című határozatának elfogadását.
„Miközben a két kormányfő a hídépítésben állapodott meg, s a többség mindkét országban a jövőbe mutató kapcsolatépítést igényli, most a múltba forduló gondolat látszik felülkerekedni. Ez nem segíti a történelmi sebek begyógyítását” – mondta Gyurcsány Ferenc. A kormányszóvivő tájékoztatása szerint hozzátette, hogy meggyőződése szerint nem a múltbéli büntetések megerősítésére, hanem a bizalomépítésre és kölcsönösen előnyös együttműködésre van szükség a két ország kapcsolataiban.
(mti, MNO)
origo.hu
„Amíg tart a háború és folytatódnak a szankciók, addig Európa és benne Magyarország fizeti meg a háború árát!”
