Molnár Ágnes (Fidesz) szerint a gyermekegészségügyből történő pénzkivonás lesújtó mértékű, az intézmények ellehetetlenültek. A rendszert a gyermekorvosok és ápolók áldozatos munkája tartja egyben – fűzte hozzá.
Emlékeztetett rá, hogy az adatok szerint az elmúlt hat hónapban nyolc százalékkal több csecsemő halt meg, mint az előző évben. Az újszülött- és koraszülött-ellátás nem minősül sürgősségi feladatnak, az erre fordítható pénz 20-25 százalékkal kevesebb,
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter azt mondta: ma elegendő szülőágy van ahhoz, hogy mindenkinek legyen helye. A megszüntetett szülészetek között olyan osztályok voltak, ahol nem volt biztosítható az anya és a gyermek komplex ellátása – fűzte hozzá.
A tárcavezető kitért arra, hogy 1999 és 2000 között tíz százalékkal nőtt a születés körüli (perinatális) halálozás. A számok mögé kell nézni, ne dobálózzunk statisztikával – közölte.
A választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés igen.
Tatai-Tóth András (MSZP) a tanévkezdés körülményeit firtató kérdésére Hiller István oktatási miniszter közölte: a tanévkezdéssel 8677 pedagógust küldtek el, köztük több olyat, aki nyugdíjasként tanított, így 5921 tanár keres munkát.
Mint mondta, 2002-ben a közoktatásra 119 milliárd forintot fordítottak, 2006-2007-ben ez 262 milliárd forint volt. Hiller István azt mondta: 7287 intézmény rendelkezik OM-azonosítóval, ezek közül 38 szűnt meg jogutód nélkül.
A választ a képviselő elfogadta.
Lukács Tamás (KDNP) Kóka János gazdasági miniszter volt cégéről, a szoftvereket szállító Meditcom Kft. tőkeemeléséről kérdezett. A társaság 170 millió forint állami támogatáshoz jutott, a tőkeemelés alapját két 250 millió forintos szoftver, mint szellemi apport képezte – mondta.
Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára válaszában közölte: a kft.-ben lévő tulajdonrészét Kóka János értékesítette, azután pedig semmiféle hatása nem volt a cég gazdasági tevékenységére.
A választ a képviselő nem fogadta el, a T. Ház igen.
Csapody Miklós (MDF) elmondta: Angela Merkel német kancellár magyarországi látogatása során Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bemutatta neki a Szent Koronát, amely nemcsak egy tárgy, hanem egy olyan nemzeti jelkép, amelyről az alkotmány is rendelkezik.
Hozzátette: a kormányfőből a kancellári látogatás során kitört „a szakképzetlen idegenvezető„, és kérdés nélkül elmondta véleményét arról, hogy szerinte nem jó helyen van a korona.
Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter elmondta: számos jogszabály rögzíti nemzeti szimbólumainkat, ezek között a koronáról nincsen szó. Emlékeztetett az Alkotmánybíróság egyik 2000-ben hozott állásfoglalására, miszerint a Szent Korona közjogi funkcióval nem bír.
A választ Csapody Miklós nem fogadta el, az Országgyűlés igen.
”Miközben a magyar közoktatás példátlan sokkhatást szenvedett el az elmúlt hónapokban, a szocialista politikusok szokásos tanévkezdésről beszélnek„ – fogalmazott Pánczél Károly (Fidesz) interpellációjában.
Az ellenzéki politikus azt kérdezte az oktatási minisztertől, hogy vajon felelősnek érzi-e magát amiatt, hogy a közoktatásban káosz alakult ki a tanévkezdésre, illetve jövőre növelik-e az iskolafenntartók támogatását a költségvetésben.
Hiller István válaszában felvetette, nem arról van-e szó, hogy az ellenzéki képviselő egyfajta prekoncepció jegyében próbálja a közoktatás problémáit felnagyítani.
Pánczél Károly nem fogadta el a miniszter válaszát, az Országgyűlés többsége azonban igen.
Németh Zsolt (Fidesz) szerint a kormány autonómiával kapcsolatos álláspontját aktuálpolitikai érdekekhez, helyzetekhez igazítja, és változtatgatja.
Mint mondta, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a román szociáldemokrata pártelnökkel tartott budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: ”a közösségi autonómia iránti törekvések ebben a régióban az elszakadási törekvések előszobáját jelenthetik, ezért jobb, ha a magyar kormány nem támogatja az ilyen törekvéseket„. Hozzátette: 2006 május végén a kormányfő honlapján még az volt olvasható, hogy a kormány támogatja a határon túli magyarság autonómiaigényeit, az európai elvekkel és gyakorlattal összhangban, és az érintett ország politikai erőivel szövetségben.
Göncz Kinga külügyminiszter válaszában hangsúlyozta: a határon túli magyarok autonómiatörekvéseivel kapcsolatban a kormány politikájában nem történt semmilyen változás. A miniszterelnök nyilatkozatát idézve azt mondta: az ellenzéki politikus megfordítja annak értelmét.
Válaszát nem fogadta el az ellenzéki képviselő, de az Országgyűlés igen.
Csampa Zsolt szerint káosz az eredménye a szocialisták tevékenységének a honvédelem területén, mint mondta, hozzá nem értésük következményeként évről évre kevesebb jut a magyar haderőnek. Arra kért választ, igaz-e, hogy a honvédelmi tárca költségvetése 1 százalékkal csökkenhet.
Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár jobboldali sajtókacsának nevezte, hogy a honvédelmi minisztérium költségvetését csökkentenék a GDP 1 százalékával. Mint mondta, bár még zajlik a jövő évi költségvetés tervezése, az már látható, hogy a tárca részesedése nem csökken a konvergenciaprogramban előirányozott szint alá, sőt meg is haladhatja.
Az interpelláló politikus nem, de képviselők többsége elfogadta a választ.
MTI
Orbán Viktor
Nyolcvanéves lett Kudlik Júlia, Orbán Viktor is felköszöntötte
