FHB-eladás: az egyéni befektetők neveket akarnak

A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (Tebész) levélben kéri, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) közölje, mely vevők mekkora tulajdonrészhez jutottak az FHB részvényértékesítés során - mondta Dióslaki Gábor, a szövetség elnöke szerdán. A Tebész szerint a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabály alapján az ÁPV nem tagadhatja meg a vevők megnevezését.

Az elnök utalt arra, hogy a Tebész 2004-ben pert nyert ÁPV ellen, miután az ÁPV a Forrás Rt.-be apportált cukorgyári részvények árát firtató kérdésükre megtagadta a választ, üzleti titokra hivatkozva. A bíróság indoklása szerint az ÁPV, mint állami vagyont kezelő szervezet, üzleti titokra hivatkozással nem tagadhatja meg közérdekű adat közlését.

A Tebész elnöke szerint érvelésüket támasztja alá a Hankook és a magyar állam közötti szerződés ügyében hozott keddi ítélet is, amelyben a bíróság a szerződés nyilvánosságra hozására kötelezte a gazdasági tárcát.

Nem hozhatja nyilvánosságra

Oravecz Péter, az ÁPV kommunikációs igazgatója kedden az MTI-nek elmondta, hogy a vonatkozó jogszabály szerint nem hozhatja nyilvánosságra, kik az FHB vevői. Az öt százalék feletti tulajdoni hányad elérése esetén bejelentési kötelezettség érvényesül a Budapesti Értéktőzsdén, eddig azonban még ilyen bejelentés nem történt.

Az ÁPV kommunikációs vezetője annyit közölt ezzel kapcsolatban, hogy a mostani értékesítésben több mint két tucat hazai és nemzetközi (ausztriai, svájci, holland és angolszász) intézményi befektető szerzett egyenként legfeljebb 2-3 százalékig terjedő tulajdoni hányadot.

Fidesz: miért volt ennyire sürgős a tranzakció?

A Fidesz Veres János pénzügyminisztert kívánja meghallgatni a parlament költségvetési bizottságában az FHB-bankcsoport privatizációjának körülményeiről, mert a párt szerint sem a tranzakció módja, sem időzítése nem volt helyes. Varga Mihály keddi sajtótájékoztaján elmondta: arra várnak választ a pénzügyminisztertől, miért volt szükség a bankcsoport eladására, miért volt ennyire sürgős a tranzakció, miért csak korlátozott számú intézményi befektető vehetett részt az ügyletben, és miért a legrosszabb időben, három hónap legalacsonyabb árfolyamán adták el a részvényeket.

Az Orbán-kormány egykori pénzügyminisztere úgy vélte, kifogásolható az értékesítés módja, hiszen a gyenge hazai tőkepiacra tekintettel kérdés, hogy a magyar kisbefektetők miért nem kaptak lehetőséget a vásárlásra, miért csak limitált intézményi befektető vehetett részt az ügyletben. A Fidesz az eladás helyszínét is kifogásolja, azt, hogy miért Londonban bocsátották ki a részvényeket, miért nem Budapesten, ahol az FHB bejegyzett székhelye van.

(MTI)