Az orosz elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov nemrég ismét nyugati médiumban szólalt meg: a Sky Newsnak adott interjújában világossá tette, hogy Oroszország csak akkor hajlandó fegyverszünetre, ha kielégítő válaszokat kap biztonsági követeléseire. A beszélgetés jól mutatja: a nyugati média egy része ma már Moszkva álláspontját is figyelembe veszi.
Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint ez a fordulat nem meglepő, hiszen az orosz fél már a háború előtt is következetesen ugyanazt az álláspontot képviselte.
– Az oroszok a háború kitörése óta, illetve már az azt megelőző időszakban is a biztonsági garanciák és Ukrajna és Oroszország viszonya vonatkozásában konzekvensek. Ugyanazt mondják évek óta – fogalmazott.
A szakértő szerint Moszkva négy világosan megfogalmazott feltételhez köti a háború lezárását.
Mint mondta, az első és legfontosabb, hogy Ukrajna ne legyen NATO-tag, hanem vegyen fel semleges státuszt. A második, hogy a Krím félszigethez hasonlóan az Oroszország által elfoglalt keleti régiók is maradjanak orosz fennhatóság alatt:
mivel elfoglalták azokat és egy kvázi népszavazással és az orosz Duma döntésével, hogy úgy mondjam, legalizálták is ezt a lépést, ezek a területek már orosz részről sajátjuknak tekinthetők
– magyarázta.
Hozzátette, a harmadik követelés Ukrajna demilitarizációja:
– Moszkva azt szeretné, ha a jelenleg több mint 800 ezer fős ukrán haderő létszámát jelentősen csökkentenék, és kevesebb fegyverhez juthatna a jövőben.
A negyedik pont, a „nácitlanítás”, azokra a paramilitáris szervezetekre vonatkozik, amelyeket az orosz fél szélsőségesként tart nyilván, így például az Azov-ezred tagjaira. Az oroszok ezek felszámolását, valamint az általuk elkövetett, feltételezett bűncselekmények büntetését követelik.
Horváth József arról is beszélt, hogy a nyugati sajtóban időről időre megjelennek olyan jóslatok, amelyek egy lehetséges orosz–brit háborút vetítenek előre. A szakértő ezt inkább politikai kommunikációnak tartja, nem valós fenyegetésnek.
Az orosz hadsereg most már lassan 3 és fél év alatt Ukrajnával sem volt képes dűlőre vinni ezt a háborút, akkor nem gondolom azt, hogy a következő évtized során bármelyik nyugat-európai országot, NATO-tagországot meg szeretné támadni
– hangsúlyozta.
– Ez már-már olyan, mint A tanú című filmben, ahol Bástya elvtársat már meg sem akarják gyilkolni. Most az a kérdés, hogy melyik nyugat-európai ország az, amelyiket előbb vagy utóbb, de biztos meg fognak támadni az oroszok – fűzte hozzá ironikusan.
A szakértő úgy látja, hogy az angolszász világon belül a britek szerepe most is a „rossz rendőr”: ők voltak azok, akik a háború kirobbanását követően dezinformációs kampányokat indítottak Putyin haláláról, puccsról, Oroszország széteséséről.
A brit titkosszolgálatok folyamatosan olyan dezinformációkat terjesztettek, amelyek szerint Putyin elnök meghalt vagy halálos beteg, illetve hogy puccsal meg fogják buktatni, és az orosz állam szét fog esni
– sorolta. Szerinte a brit vezetés ma is „héjaként” viselkedik, és fő céljuk, hogy a nemzetközi színtéren Oroszországot meggyengítsék.
Reagált arra is, hogy a legfrissebb hírek szerint Donald Trump újabb, jelentős mennyiségű légvédelmi rendszert küldene Ukrajnának.
– Trump elnök részéről most egyfajta irányváltást látunk.
Eddig az amerikai diplomácia fő célja az volt, hogy mielőbb tűzszünetet érjenek el, és elinduljanak a béketárgyalások. Ez azonban nem jött össze, így most jelentős mennyiségű fegyvert, jórészt légvédelmi rakétákat és elhárító rendszereket küldenek Ukrajnába.
Szerinte ezzel Washington próbálja nyomás alatt tartani Moszkvát: – Ez most egyfajta amerikai üzenet: ha nem tárgyaltok, akkor folytatjuk a felfegyverzést” – fogalmazott.
Összességében Horváth József úgy értékeli: a nyugati sajtó Oroszország felé fordulása nem a Kreml elfogadását jelenti, hanem annak felismerését, hogy a háború elhúzódása miatt már nem lehet egyoldalúan szemlélni a konfliktust. A geopolitikai tér újraformálódik – a világ pedig kénytelen szembenézni a realitásokkal.
Borítókép: Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője (Fotó: AFP)
