Az orosz elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov nemrég ismét nyugati médiumban szólalt meg: a Sky Newsnak adott interjújában világossá tette, hogy Oroszország csak akkor hajlandó fegyverszünetre, ha kielégítő válaszokat kap biztonsági követeléseire. A beszélgetés jól mutatja: a nyugati média egy része ma már Moszkva álláspontját is figyelembe veszi.
Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint ez a fordulat nem meglepő, hiszen az orosz fél már a háború előtt is következetesen ugyanazt az álláspontot képviselte.
– Az oroszok a háború kitörése óta, illetve már az azt megelőző időszakban is a biztonsági garanciák és Ukrajna és Oroszország viszonya vonatkozásában konzekvensek. Ugyanazt mondják évek óta – fogalmazott.
A szakértő szerint Moszkva négy világosan megfogalmazott feltételhez köti a háború lezárását.
Mint mondta, az első és legfontosabb, hogy Ukrajna ne legyen NATO-tag, hanem vegyen fel semleges státuszt. A második, hogy a Krím félszigethez hasonlóan az Oroszország által elfoglalt keleti régiók is maradjanak orosz fennhatóság alatt:
mivel elfoglalták azokat és egy kvázi népszavazással és az orosz Duma döntésével, hogy úgy mondjam, legalizálták is ezt a lépést, ezek a területek már orosz részről sajátjuknak tekinthetők
– magyarázta.
Hozzátette, a harmadik követelés Ukrajna demilitarizációja:
– Moszkva azt szeretné, ha a jelenleg több mint 800 ezer fős ukrán haderő létszámát jelentősen csökkentenék, és kevesebb fegyverhez juthatna a jövőben.
A negyedik pont, a „nácitlanítás”, azokra a paramilitáris szervezetekre vonatkozik, amelyeket az orosz fél szélsőségesként tart nyilván, így például az Azov-ezred tagjaira. Az oroszok ezek felszámolását, valamint az általuk elkövetett, feltételezett bűncselekmények büntetését követelik.
Horváth József arról is beszélt, hogy a nyugati sajtóban időről időre megjelennek olyan jóslatok, amelyek egy lehetséges orosz–brit háborút vetítenek előre. A szakértő ezt inkább politikai kommunikációnak tartja, nem valós fenyegetésnek.
Az orosz hadsereg most már lassan 3 és fél év alatt Ukrajnával sem volt képes dűlőre vinni ezt a háborút, akkor nem gondolom azt, hogy a következő évtized során bármelyik nyugat-európai országot, NATO-tagországot meg szeretné támadni
– hangsúlyozta.
