Lamperth: A fogyasztóvédelem célja a fogyasztók biztonsága

A fogyasztóvédelem célja az, hogy javuljon a fogyasztók biztonsága, aminek eléréséhez az érintettek szoros együttműködésére van szükség – mondta Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter az Országgyűlés fogyasztóvédelmi eseti bizottságának konferenciáján csütörtökön.

A miniszter kiemelte, hogy a kormány fogyasztóvédelmi stratégiája megvalósításának eszköze a fogyasztóvédelem társadalmasítása és az erős, hatékonyan működő hatóság kialakítása.

Hozzátette: az erős és hatékony fogyasztóvédelmi hatóság kialakulását segíti elő, hogy szeptember 1-jétől létrejött a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, amelynek létszáma az alakuláskor 26 fő volt, 2008. január elsejétől pedig további 150 munkatárssal bővül.

A miniszter elmondta, hogy még az idén egységes elvek mentén áttekintik a fogyasztóvédelmi szankciórendszert, a bírságrendszert és a békéltető testületek munkáját. Nyilvánosságra hozzák a fogyasztóvédelmi hatóság döntéseit.

A konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón Alexa György szocialista képviselő, az eseti bizottság elnöke elmondta, hogy az eseti bizottság a következő hetekben elkészíti jelentését, amelyben javaslatokat fogalmaznak meg fogyasztóvédelem koncepcionális kérdéseiben, például a civilek és a hatóságok munkájáról, valamint a békéltető testületekről. Úgy vélte, meg kellene vizsgálni, hogyan tudnának az európai parlamenti magyar képviselőkkel együttműködve olyan javaslatot tenni, amely az egész unióban javítaná a fogyasztóvédelmet.

A sajtótájékoztatón Molnár Béla, az eseti bizottság KDNP-s alelnöke elmondta, hogy a fogyasztóvédelemben nem a büntetést kell központba helyezni, a társadalomnak kellene elítélnie a fogyasztókat megkárosítókat.

Koszorús László, az eseti bizottság fideszes alelnöke elmondta, hogy az elmúlt 17 évben a fogyasztóvédelem mostohagyerek volt, és szükséges volt az eseti bizottság létrehozása. Hozzátette: érdemes lenne elgondolkodni fogyasztóvédelmi állandó bizottság létrehozásáról.

Kérdésre válaszolva Alexa György elmondta, hogy az eseti bizottság mandátumának meghosszabbítása esetén – a többi között – megvizsgálnák a szociális és gyermekélelmezést, a bankszférát, ezen belül a pénzügyi szolgáltatásokat.

Koszorús László kifejtette: mivel 2006. január elsejétől Magyarországon is működik az élelmiszert nyomon követő rendszer, érthetetlen, hogy a hatóság a guargumiügy kapcsán miért nem élt az ott található információkkal, miért kért önkéntes jelentkezést az adalékanyagot felhasználó cégektől. Szerinte a guargumit felhasználó szegedi céget is azonnal ki kellett volna szűrni a nyomon követő rendszerben. Ezzel Alexa György nem értett egyet, mondván, a magyar hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket.

Koszorús László elmondta azt is, hogy támogatják a hűségnyilatkozat idejének csökkentésére vonatkozó törvénymódosítási javaslatot, amit a parlament még az idén elfogadhat.

MTI