Mátraszőlős iskola nélkül – Vizsgálódik az ombudsman

Mintegy 40 gyermek nem kezdte meg a tanévet a Nógrád megyei Mátraszőlősön, miután az önkormányzat az utolsó pillanatban, augusztus 30-án döntött a helyi általános iskola megszüntetéséről. A megyei közigazgatási hivatal jogszabálysértőnek tartja az önkormányzati döntést, és az oktatás folytatására szólított fel, ám a falu vezetése már ennek sem tudna eleget tenni. Hétfőn az intézmény lelakatolt bejárata előtt csendesen demonstráltak a helyiek. Az ombudsman azonnali vizsgálatot rendelt el.

MNO-összeállítás
2007. 09. 04. 11:31
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Magyar Nemzet munkatárásnak Török Józsefné pedagógus a helyszínen elevenítette fel az elmúlt hónapok történéseit. Ő ebben az iskolában tanított, péntektől öt kollégájával együtt munkanélküli.
– Januárban 93 tanulónk volt. Mivel a 7. és 8. osztályba járók létszáma nem érte el a törvényben előírt 15 főt, az önkormányzat társulni szeretett volna Pásztóval, hogy közös fenntartásban működtessék tovább az iskolát.

Két lehetőségük volt: az alsósok Mátraszőlősön maradnak, és a felsősök járnak Pásztóra, vagy minden tanuló Pásztóra jár. Ezt követően a mátraszőlősi szülők aláírásgyűjtést kezdeményeztek azért, hogy ne szűnjön meg a helyi iskola.

Elmondásából kiderül: a polgármester egy júniusi közmeghallgatáson kijelentette, hogy az önkormányzat anyagi okok miatt nem akarja az iskolát fenntartani. Az erről szóló határozatot a cigány kisebbségi képviselők aláírták, majd ezt visszavonták. Véleményük szerint nem volt törvényes a határozathozatal, hiszen egyenként, hamis adatokat közölve, a lakásukon kereste fel őket a polgármester.

Júliusban a faluvezető azt állította, hogy a tanulócsoportok öszszevonásával még egy évig működni fog az intézmény, de lehet, hogy az önkormányzati dolgozók nem kapnak fizetést, mert nem lesz rá pénz. Ezt követően sok szülő átíratta a gyermekét a pásztói iskolák valamelyikébe. Egy héttel később az is kiderült, hogy mégis lesz társulás a pásztói iskolákkal, és gyakorlatilag csak a cigány gyermekek maradnak Mátraszőlősön.

Török Józsefné elmondta: augusztusra 53 tanuló maradt a mátraszőlősi iskolában, közülük 43 cigány származású. Pénteken, amikor az évnyitóra, illetve a tanévkezdésre készülődtek, írásban arról értesítették őket, hogy az önkormányzati testület augusztus 28-i döntése alapján megszűnik az iskola és a pedagógusok munkaviszonya is.

Pásztóra mehetnek

Pásztó két általános iskolája tudja fogadni a gyerekeket – közölte Bartus László, a közeli város oktatási osztályvezetője aki úgy fogalmazott: „bárhogyan is döntöttek Mátraszőlősön, a gyerekeket tudják iskoláztatni, ezt a pásztói intézmények biztosítják.„

Szandai László, a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője az MTI-nek elmondta: mivel a fenntartó nemzeti etnikai kisebbségi nevelést is folytatott, az iskola megszüntetéséhez be kellett volna szerezni a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértését, ezt azonban a testület nem adta meg. Ennek hiányában a döntés jogszabálysértő és érvénytelen. A hivatal szeptemberig 7-ig adott határidőt a jogszabálysértés megszüntetésére. Ha tehát 10-étől nem folytatódik az oktatás, a közigazgatási hivatal bírósághoz fordul.

A kisebbségi önkormányzat egyébként korábban egyetértő véleményt adott, de azt visszavonta. Bartus László, a pásztói oktatási osztály vezetője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy van olyan osztály, ahol három gyerek maradt Mátraszőlősön, így már nincsenek meg az iskola újraindításának feltételei.

Hozzátette: amíg a szülők nem íratják be a gyerekeket a pásztói iskolákba, addig Mátraszőlős jegyzőjének van feladata, neki kell eljárnia, hogy a szülő eleget tegyen a tankötelezettség teljesítésének. Hangsúlyozta: a gyerekeket a tanév folyamán bármikor felveszik Pásztóra, hiszen érvényes társulási megállapodás van.

Márokpapiban a posta után az iskola is bezárt

A Tiszaháton, a Beregben tizenegy iskolát vontak össze, és csak három iskolában maradt meg a nyolcosztályos képzés. A márokpapi iskolába idén már nem csengettek be. Az épületet az árvíz után, 2004-ben 150 milliós támogatásból építették fel – 2005-ben pedig uniós pályázaton nyertek pénzt a számítástechnikai termek és nyelvi laborok kialakítására – hangzott el a HírTv-ben.

Tizenegy pedagógus került az utcára. Az új korszerű konyha és az új tornaterem is kihasználatlanul, üresen áll. A helyieknek a bezárt posta után most már iskolájuk sincs.

Szeptembertől negyven gyereknek kell a tizenöt kilométerre lévő Csarodára járniuk. Iskolabuszt csak a környező települések összefogásával tudnak indítani. Ha távolsági busszal mennének – 1-1,5 órát kellene utazniuk naponta, hogy iskolába járhassanak.

Az ombudsman azonnali vizsgálatot rendelt el

Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa az MTI-nek kedden délután elmondta: az ombudsmani hivatalhoz beadvány érkezett az ügyben, ezért elrendelte az azonnali vizsgálatot.

Hozzátette: mivel még a tanév elején vannak a gyerekek, a héten döntés fog születni a diákok elhelyezéséről.

A kisebbségi ombudsman szerdán személyesen tárgyal a település önkormányzatával és az iskola vezetésével a kérdés megoldásáról.

Az oktatási tárca nem intézkedhet az iskolabezárással kapcsolatban

Az oktatási tárca nem dönthet és nem intézkedhet az iskolabezárással kapcsolatban, mivel ezek a döntések az önkormányzat hatáskörében vannak, de folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet, és a saját eszközeikkel támogatják a törvényes és gyors döntés megszületését – írta a minisztérium.

(MTI/Magyar Nemzet/HírTv)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.