Példa-e a koszovói rendezés Székelyföld autonómiájához?

A koszovói rendezés nem szolgálhat modellként a székelyföldi autonómia-törekvésekhez – mondta Adrian Cioroianu román külügyminiszter csütörtökön Budapesten, azt követően, hogy tárgyalt magyar partnerével, Göncz Kingával. Az RMDSZ szerint bizonyos értelemben lehet példa a koszovói rendezés.

MNO
2007. 09. 20. 15:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Koszovó egy Európai Unión kívüli ország, így nem lehet párhuzamot vonni a tartomány és Erdély problémája között – hangsúlyozta a román külügyminiszter a csütörtöki közös sajtóértekezleten. Adrian Cioroianu kiemelte: nagyon pontosan meg kell határozni, hogy ki mit ért autonómia alatt, tisztázni kell a különböző koncepciókat.

Göncz Kinga is azt hangsúlyozta, hogy az autonómia fogalma nagyon széles spektrumot fed le, ideértve a kulturális, az oktatási és a nemzeti autonómiát is. A Romániában tervezett kisebbségi törvény a kulturális és az oktatási önrendelkezést garantálná – tette hozzá. Ahhoz, hogy megvalósuljon a székelyföldi autonómia, a többségi társadalom támogatására is szükség van, ehhez pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalására és befolyására – tette hozzá.

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke az MTI-nek csütörtökön azt mondta: analógia valóban nincs Koszovó és Székelyföld között, de bizonyos értelemben lehet példa a balkáni terület rendezése. A pártvezető szerint az lehet modell értékű, hogy Koszovóban is sajátos megoldást próbálnak találni, nem pedig egy sablont akarnak alkalmazni. Markó Béla hangsúlyozta: Koszovó esetleges függetlenedése felerősítheti a gondolkodást az autonómiákról a régióban. Elmondta, hogy az RMDSZ nemcsak Székelyföld kulturális, hanem területi autonómiája ügyében is fellép. Az autonómia elérése érdekében Magyarországtól is várnak támogatást a romániai magyarok – tette hozzá.

Csütörtöki sajtóértekezletén a koszovói kérdés kapcsán Göncz Kinga kiemelte: a két ország álláspontjában az a közös, hogy fontosnak tartja a konstruktív tárgyalást. Ebben megegyezik a magyar, a román és az uniós vélemény. Az MTI kérdésére a román külügyminiszter elmondta: Románia elképzelését a koszovói rendezésre Szerbia és a tartomány is elfogadta, a tervhez kérték az ENSZ jóváhagyását is. Adrian Cioroianu szerint az Európai Uniónak nemcsak egységesnek kell lennie a koszovói kérdésben, hanem nagyobb szerepet is kell vállalnia a rendezésben. A külügyminiszter kiemelte: nem oldja meg a helyzetet a tartomány függetlenségének egyoldalú kikiáltása, az Egyesült Államok, az Európai Unió és Oroszország egyetértésére van szükség. Veszélyes, ha valaki azt a benyomást kelti, hogy már döntés született Koszovóról és a következő tárgyalások már csak a helyzet tisztázására szolgálnak – tette hozzá Adrian Cioroianu.

A diplomáciai vezetők csütörtökön Budapesten bejelentették, hogy novemberben háromoldalú külügyminiszteri találkozót tartanak Szerbia részvételével.
(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.