Seszták Ágnes: A Rákellenes Liga nyilván boldogan fogad mindenfajta adományt és eseményt, amivel segíthet a félmillió rákbetegnek. Akkor meg mi a bajom? Nem tudom. Talán az, hogy szépségkirálynők, színésznők és más felkért művészek mindenfajta megnyilvánulása még a felületet sem karcolja meg, megmaradnak magamutogató, feledhető médiaeseményeknek. Itt a személyes példa és a meggyőzés az, ami hatékony lehet. Szívós és nehéz felvilágosító munka, tételes cáfolatok a tévhitekre, válaszok azok a kérdésekre, melyek makacsul keringenek a nők körében, attól kezdve, hogy: jaj, de mennyire fáj a mellrákszűrés, egészen addig, hogy: azt mondja az orvosom, minek nekem mellimplantátum, örüljek, hogy élve megúsztam az egészet. Számtalan buta közhely tartja szívósan magát, ezek közül a legismertebb: természetes, hogy a szerető vagy férj lelép, mert ki akar egy hibás nővel együtt élni. Az egészségügyi reform nem könnyített a rákbetegek sorsán, tehát komolyan rászorulnak a civilek segítségére, de ez legyen több, mint egy rózsaszínű ciróka-maróka.
(Magyar Nemzet, 2007. szeptember 24.)