Az igazságügyi tárca vezetője ismertette: három fontos eleme van a törvénymódosítási javaslatnak. Kiegészíti a személyiségi jogsértés általános megfogalmazását egy újabb magyarázó szakasszal, a jogsértés elleni fellépést lehetővé teszi akkor is, ha a kijelentés címzettje nincs konkrétan nevesítve, és civil szervezetek, érdekképviseletek számára is lehetővé teszi a jogérvényesítést.
Takács Albert közölte: a koalíciós állásfoglalást követően válhat véglegessé a kormány álláspontja. Mint fogalmazott, elképzelhetőnek tartja, hogy még az idén hatályossá válik a módosított jogszabály.
A miniszter a jogszabály-módosítás céljának nevezte, hogy a sértő, becsmérlő, rágalmazó kijelentésekkel és magatartásokkal szemben valaki akkor is jogvédelemben részesüljön, ha nem személy szerint rá irányult a sérelem.
A javaslat három eleme közül kiemelte: az első elem azzal kapcsolatos, hogy a jelenleg is szabályozott személyiségi jogsértés általános tényállását kiegészítenék „egy új magyarázó, értelmező újabb szakasszal, amelynek az a lényege, hogy a személyiségi sérelemnek nem csak általában lehet bekövetkeznie, hanem vallási, világnézeti, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra tekintettel is”.
A második lényeges változtatással kapcsolatban a miniszter azt mondta: eddig a sérelemnek konkrét, meghatározott nevű személyre kellett irányulnia, és ha ez nem így volt, a sérelem szankcionálatlanul maradt. Mint mondta, ezt a hiányosságot küszöböli ki a módosítási tervezet.
A jogszabály harmadik változtatásának azt nevezte: ha valaki valamilyen oknál fogva nem kívánja személyesen érvényesíteni a jogát a sérelemmel szemben, akkor jogi úton az a csoport, amelynek tagja, illetve civil szervezet, érdekképviselet is eljárhasson. Hozzátette: ezekben az esetekben az esetlegesen megítélt kártérítést közérdekű, közhasznú célra kellene fordítani.
A módosítás értelme, hogy a gyűlöletbeszéd szankcionálását, nyilvánosság elé tárását a jogalkotó elvégezze – fogalmazott Takács Albert. Mint mondta, a javaslattal a kormány ismételten hitet tesz amellett, hogy bizonyos értékek mellett kiállva képzeli el az emberi jogok védelmét, de egyszersmind a más jogágak területére vonatkozó szankciók alkalmazásától eltekint.
A miniszter újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: a jogszabály-változtatással nem az emberi jogoknak és nem a személyiségi jogoknak a véleménynyilvánítás jogával történő összeméréséről van szó, és a tervezet semmilyen módon nem irányul az emberi jogok korlátozására.
A civil szervezetek esetében a perképességről szólva azt mondta, a közérdekű keresetindítási joggal olyan közhasznú társadalmi szervezetek élhetnek, amelyeknek „célja a sérelem által érintett emberi és állampolgári jogok védelme”.
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy ez a jogszabály-módosítási tervezet mennyiben segíti a kuruc.info elnevezésű portállal szembeni fellépést, Takács Albert azt mondta: a jogszabály-módosítás a sajtóban elhangzó jogsértések kezelésére is alkalmas, ugyanakkor a konkrét honlappal kapcsolatban azt közölte: nem elegendőek a magyar szervek eszközei, jogsegélyegyezményekre van szükség, amelyek jelenleg nem állnak rendelkezésre.
MTI
Otthon Start
Más otthonteremtési programmal is kombinálható lesz az Otthon Start
