Tamás Pál: A Fidesz nyilvánvalóan az életéért küzd, amikor meg akarja őrizni szavazataikat. Ezt a küzdelmet nem biztos, hogy megkönnyíti a ballib tábor, amikor másnaponta felszólítja, hogy határolódjon el. De lehet, hogy igen. Komolyan elemezni kellene az eshetőségeket. De ha a Fidesz nem tudja lekötni őket, a radikálisok nem tűnnek el, hanem kiömlenek, elterülnek a jobbszélen. A Jobbik meg össze szeretné őket onnan söpörni. Persze, itt még meg kell küzdenie a MIÉP-pel is. Az győzni még e korlátozott pályán belül sem tud, de azért ahhoz még erősnek tűnik, hogy valószínűleg meg tudja akadályozni, hogy nélküle komoly radikális nemzeti blokk kialakulhasson. De igazán a baloldali tervezők sem tudják, mi lenne nekik a rokonszenvesebb? Most racionálisan kívánatosabbnak tűnne, ha a Fidesz-szavazók egy csoportja, akár jobbfelé, de a nagy gyűjtőpártból kifarolna. Ha képviseletük így is bejut a parlamentbe, akkor a klasszikus jobboldalnak sokkal nehezebb lenne velük alkalmanként megegyeznie, mint ahogyan ez ma történik. Ráadásul egy valódi neofasiszta közeli párt jelenléte – akármilyen kicsi is – erőteljesen mozgósítaná a választókat a baloldali–liberális oldalon is. Tehát az ész azt diktálja, hogy egy megerősödő Jobbik 2010-ben egészében nem is jönne olyan rosszul. Csak az átkozott gyomrunkkal kellene közben valamit csinálni.
(Népszava, 2007. szeptember 5.)
Szijjártó Péter: Brüsszel hibát hibára halmoz a gazdaságpolitika területén
