A parlamentben is faggatták Veres Jánost az áfacsalás ügyében

A pénzügyminisztert volt cége áfacsalási ügyéről faggatta tegnap napirend előtt a parlamentben Balsai István (Fidesz). Veres szerint „szabályos eljárás keretében találtak szabálytalanságot”, ám ő nem érintett az ügyben. Lamperth Mónika szerint több pénz jut a szegényeknek jövőre, Dávid Ibolya pedig úgy vélte, hogy a népszavazás a hatalomvágyról szól.

Elfoglalhatja-e Kossuth Lajos székét pénzügyminiszterként az a személy, aki saját maga által tulajdonolt és ügyvezetett cég kapcsán jogtalanul igényelt vissza 55 millió forint áfát, vagyis társával együtt áfacsalást követett el? – tette fel a kérdést Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek és Veres János pénzügyminiszternek Balsai István (Fidesz) napirend előtt a parlamentben.

Balsai István felidézte: 1039 darab fiktív számla alapján 1991 és 1995. május 31. között Veres János cége kerekítve 55 millió forint áfát igényelt vissza. Az államot – tette hozzá a fideszes képviselő – így a be nem vallott és meg nem fizetett áfa miatt összesen 248 millió 142 ezer forint kár érte.

- A szóban forgó ügyben személyem fel nem merült, az adott időszakban az adott társaság a jogszabályok szerint járt el, erre vonatkozóan a szükséges vizsgálatokat az illetékes hatóságok lefolytatták, és megállapításaik ezt tükrözik – válaszolt a fideszes képviselőnek Veres János. A pénzügyi tárca vezetője kitért arra, hogy a cég dolgozói közül voltak, akiket tanúként meghallgattak, „míg másokkal szemben bizonyos döntést hozott a bíróság”.

Veres János azt állította: a rendelkezésre álló információk szerint a cég szabályosan járt el, a cég üzletfeleinél szabályszerű eljárás keretében találtak szabálytalanságokat, ezeket kivizsgálva pedig egyeseket nem, másokat viszont elmarasztaltak. -Szabálytalanságot el nem követtem, csak politikai támadásnak tudom tekinteni, ami itt elhangzott – szögezte le a pénzügyi tárca vezetője, aki ismét hangsúlyozta: személye nem merült fel az ügyben.

Ismert: Kabai Károlyt, Veres volt üzlettársát jogerősen elítélte a bíróság nagy értékű áfacsalás miatt. Kabai nem vonult börtönbe, tartókodási helyét a HírTv fedte fel, ezután vitték el a rendőrök. Abban az időszakban, ami miatt Kabait elítélték Veres már kiszállt a közös cégből, ám a HVG a múlt héten arról adott hírt: akkor is folyt az áfacsalás a kft.-ben amikor még Veres tulajdonos volt, sőt vizsgálat is indult az ügyben. A pénzügyminiszternek az a szerencséje, hogy történeteket elévültnek nyilvánították.

Gyurcsány és a szegénység

Dávid Ibolya, az MDF elnöke felszólította a pártokat arra, hogy hagyják abba a „hatalomhajhász” népszavazási kezdeményezéseket. Mint mondta, a pártoknak vissza kellene térniük a parlamentbe. Szerinte a ma napirenden lévő kérdések nem hazánk sorskérdéseiről, hanem Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor hatalomvágyáról szólnak – tette hozzá.

Soltész Miklós (KDNP) napirend előtti felszólalását azzal a kérdéssel nyitotta: vajon sikeresnek mondható-e Gyurcsány Ferenc küzdelme a szegénység ellen? Az elmúlt hónapok intézkedéseit sorolva az ellenzéki politikus kiemelte: a kormány vasútvonalakat zárt be, emellett drágult a tömegközlekedés. Azt is kiemelte: aki 2008-ban megy nyugdíjba, az 8-10 százalékot veszít a nyugdíjából ahhoz képest, mint amennyi akkor lenne, ha idén menne nyugdíjba. Elmondta azt is, hogy tovább nőtt a cigányság nyomora, lakhatási körülményeik egyre romlanak. A fideszes képviselő szerint a 2008-as költségvetés nem ad nagyobb támogatást a szociális területre.

Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter válaszában közölte: a baloldali kormány dolga, hogy segítse a rászorulókat, és ezt a 2008. évi költségvetésben meg is jeleníti. A szociális törvény módosítása kapcsán 8,4 milliárd forinttal több jut a szociális alapellátásokra – állította.

Gusztos, Hiller és a fasizmus

Gusztos Péter (SZDSZ) a nyilas hatalomátvételről emlékezett meg. A liberális politikus úgy fogalmazott: közös a felelősség a kirekesztő, szélsőséges eszmék közéletből történő kizárásával összefüggésben. Különösen nagy azoknak a felelőssége – folytatta Gusztos Péter -, akik „napjaink nyilasaival” működnek együtt az önkormányzatokban, vagy közös sajtót tartanak fenn velük.

Szavaira Hiller István oktatási és kulturális miniszter reagált. Mint mondta, az 1944. október 15-én történtek olyan korszak kezdetét jelentették, amellyel a demokratikus értékeket valló ember nem érthet egyet. A szélsőségekkel nincs együttműködés, a fasisztákkal nincs összekacsintás – tette hozzá a miniszter.

Átláthatatlan fogyatékosügyi források

Hirt Ferenc, aki maga is kerekes székben ülő fideszes képviselő, abban a kérdésben interpellálta a kormányt, hogy 2007-ben mi valósult meg a Magyar Fogyatékosügyi Programból. Emlékeztetett arra, hogy 2001-ben az Orbán-kormány több mint egymilliárd forint hazai forrást rendelt a fogyatékosügyi program mellé, míg erre a célra 2007-ben már csak ennek tizede jutott.

Lamperth Mónika, a szociális tárca vezetője azt mondta: igaz, hogy 2007-ban csak 45 millió forint szerepelt a fogyatékosügyi program mellett, ugyanakkor ebből csak a fogyatékosügyi tanács működési költségeit és egyéb kiadásait fedezik. Hozzátette: a minisztériumok feladata a program céljainak megvalósítása, és ezt szolgálják a Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai is, valamint ide tartozik a rehabilitációs járadék bevezetésének fedezete. Szerinte ez összességében azt jelenti, hogy a kormány a többszörösét fordítja erre a célra, mint a Fidesz-kormány.

Hirt Ferenc nem fogadta el a miniszteri választ, mert mint mondta, nem látszik, hogy hol vannak ezek a források, és az sem látszik, hogy például az egészségügyi intézményekben hogyan valósul meg 2008 decemberéig az akadálymentesítés.

(MTI, MNO)