Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali német napilapban Peter Bender elemzi az NDK összeomlásának okait a mai német nemzeti ünnep alkalmából. Kinek köszönhetjük valójában a német egységet? – teszi fel a kérdést a nyugatnémet televízió egykori kelet-berlini tudósítója. Szerinte a német egység legfontosabb oka a szovjet hatalom összeomlása volt. A kommunista világ immár nem volt képes a kihívásokra válaszolni, kormányzásának módszerei, gazdálkodása eljutott teljesítőképességének határáig, ezzel együtt pedig eltűnt az ideológiai magabiztosság is. A hívők, akik mindenütt csak kisebbségben voltak, már nem hittek többé, a kormányzók már nem voltak biztosak a tetteikben. A birodalom elkezdett felfesleni a szélein, Lengyelország és Magyarország demokratizálódott, és Gorbacsov ebbe bele is törődött. S amikor 1989. november 9-én a falat átszakították, megelégedett Egon Krenz NSZEP-vezetőnél egy bocsánatkéréssel, és aggódva kérdezte Helmut Kohlt és Willy Brandtot: tisztában vannak-e a helyzet komolyságával? Még mindig 350 000 szovjet katona állomásozott az NDK-ban – írja Bender. Nemcsak Moszkva hatalma fogyatkozott, de a hatalom akarása is elbágyadt. A keletnémetek azért kergethették el hivatalaikból a pártfunkcionáriusokat, mert a szovjet katonák a laktanyáikban maradtak.
Der Standard (derstandard.at)
A baloldali-liberális osztrák napilapban Alexandra Föderl-Schmid Új vasfüggöny című cikkében ismerteti Bécs keletpolitikáját. Nagyobb bizalmatlansággal nem is viszonyulhat Ausztria keleti szomszédaihoz – írja. Annak ellenére, hogy az EU határozatában még karácsony előtt a cseh, szlovák, magyar, szlovén határon eltűnik az ellenőrzés, osztrák részről egy új biztonsági dróthálón barkácsolnak. Emellett a munkaerőpiacot 2011-ig lényegében lezárva tartanák, a kelet-európai szakembereket is csak igen alapos ellenőrzés után kívánják beengedni. De a kelet-európai vállalatok és bankok felvásárlásának, valamint a keleti megbízásoknak semmilyen határ sem állhatja útját. Másoknak természetesen ki kell nyitniuk a cégeink előtt a kapuikat – de mi bezárkózhatunk. Ha Ausztria formálisan elismeri, hogy ezek az országok a schengeni övezethez tartoznak, gyakorlatban azonban egészen másként cselekednek, akkor ez azonos azzal a provokációval, amit a bajorok Ausztriával szemben követtek el, amikor 1997-ben Bécs kívánt belépni az övezetbe.
