A Baranya Megyei Bíróság a 39 éves R. Attilát idén májusban előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölésben, továbbá fegyverrel és lőszerrel való visszaélésben mondta ki bűnösnek. Ezenkívül rendelkezett arról is, hogy a vádlott legkorábban harminc év múlva bocsátható feltételesen szabadlábra. A bíróság lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt egy év hat hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki arra a fegyvergyűjtőre, akitől az elkövető a gyilkossághoz használt pisztolyt vásárolta.
Az ügy vádlotti és védői fellebbezéseket követően került a Pécsi Ítélőtáblára. A vádirat szerint R. Attila még 1998-ban a pécsi rendőrkapitányság kiemelt főnyomozójaként szerelmi, majd élettársi kapcsolatot létesített a kapitányságon dolgozó kolléganőjével. Korábbi házasságaik felbontása, a válás elhúzódása miatt a párnak azonban súlyos anyagi problémái voltak, amelyeket a rendőr őrnagy úgy kívánt megoldani, hogy megöli a nő férjét, halálával ugyanis vagyona jelentős része az asszonyt illette. A rendőr bűnöző ismerősei révén először bérgyilkost próbált felfogadni, az ajánlatokat azonban túl drágának találta, ezért elhatározta, maga végzi el a „munkát”. A gyilkossághoz régi autót vásárolt, arra hamis horvát rendszámot szerelt, fegyvergyűjtőtől pedig egy 22-es kaliberű, hatástalanított, de visszaélesített lőfegyvert vett az ahhoz készített egyedi hangtompítóval és lézeres irányzékkal együtt.
A foglalkozása révén a küzdősportokban is járatos R. Attila 2000. február 6-án elutazott Vokányba, bement a férj házába, ahol a férfit dulakodást követően egy torkára mért ütéssel ártalmatlanná tette, aztán a pisztolyból leadott hét lövéssel kivégezte. A gyilkos fegyvert a helyszíntől hat kilométerre egy patakba dobta, ahol néhány nappal később helybéliek megtalálták. A rendőrség az őrnagyot és élettársát néhány napon belül elfogta és előzetes letartóztatásba helyezte, munkaviszonyukat megszüntette, ám a vádemeléshez nem találtak elég bizonyítékot, ezért később szabadon engedték őket.
