Brüsszel nem kíváncsi a konvergenciaprogramunkra

Veres János kedden a miniszterek luxemburgi ülését követően elmondta, hogy nem kerül önállóan az Európai Bizottság és az európai uniós tagországok pénzügyminisztereinek tanácsa elé az a féléves beszámoló, amelyet Magyarország nemrégiben juttatott el Brüsszelbe a konvergenciaprogram végrehajtásának második hat hónapjáról.

A két uniós intézmény a legfrissebb információk szerint legközelebb a konvergenciaprogram aktualizált változatának decemberi benyújtását követően foglalkozik külön Magyarországgal – tette hozzá a magyar miniszter.

- Valószínűleg nem látnak olyan okot, amely miatt ezzel külön foglalkozni kellene – vélte Veres János.

Magyarországot a miniszterek egy korábbi döntésükben kérték fel arra, hogy félévente készítsen beszámolót programjának végrehajtásáról. Brüsszeli forrás szerint elképzelhető, hogy a mostani összevonás a konvergenciaprogram értékelésével azt jelenti, ez a kötelezettség hamarosan megszűnik.

Veres János azt is elmondta, hogy a sajtóban lex Mol néven emlegetett jogszabály, amelyet az Országgyűlés előző nap szavazott meg, a luxemburgi találkozón semmilyen formában nem került szóba.

Az ülés napirendi pontjai közül a miniszter kitért a közkiadások minőségével foglalkozóra, ahol Magyarországot pozitívan értékelték a költségcsökkentési és teljesítményértékelési rendszer bevezetése kapcsán, amelynek célja a közszféra hatékonyságának növelése.

A nemzetközi hitelpiaci válság témájában a miniszterek kitértek arra, hogyan lehetne növelni a pénzügyi stabilitást az unióban, különös tekintettel a több országot érintő műveletek esetében. Veres János az elhangzottakat úgy foglalta össze, hogy a miniszterek nem látnak problémát Európában, nincs ok a bizalmatlanságra vagy bizonytalanságra. Az európai pénzügypiacokat a miniszterek stabilnak tekintik, ahol továbbra is növekedési potenciál tapasztalható – emelte ki.

A bekövetkezett változások miatt ugyanakkor rögzítették, hogy az átláthatóságot fenn kell tartani és fokozni kell, olyan szabályozást kell hozni, amely világossá teszi a másodlagos vagy akár harmadlagos kezelését a kockázatoknak. Szükségesnek tartják az elővigyázatossági szabályok erősítését, a kockázatkezelés hatékonyabbá tételét, valamint a felügyeletek országhatárokon átnyúló együttműködését.

Az EU műholdas navigációs programjának, a Galileo programnak a finanszírozásával kapcsolatban Veres János megerősítette: miután egy év sem telt el a hétéves pénzügyi keretprogramból, Magyarország nem támogatja, hogy az EU hozzányúljon a büdzsé alapvetéseihez, alaparányaihoz. Ez ugyanis precedens lenne arra, hogy máskor is hozzá lehet nyúlni, ami viszont „rossz üzenet lenne az országoktól feszes gazdálkodást megkövetelő EU részéről” – fejtette ki.

Tárgyalta a tanács az egyszerűbb és jobb uniós szabályozás témakörét, azon belül a vállalatok adminisztrációs terheinek csökkentésére vonatkozó törekvéseket is. Veres János jelezte, hogy az unió pozitívan értékelte az eddig megtett magyar lépéseket a tehercsökkentésben, a jogalkotási javaslatok előzetes hatásvizsgálatában, illetve a szabályozási környezet egyszerűsítésében.

A Csehország elleni túlzottdeficit-eljárás folytatásával kapcsolatban a magyar miniszter nyilatkozatában arra mutatott rá: a viszonylag alacsony deficitszint mellett szükség van olyan mértékű reformokra, amelyek alapján várható, hogy évente megfelelő ütemben csökken a hiány.

(MTI)